Kovács Klára
Pető András évtizedekkel előzte meg a korát, így nem meglepő talán, hogy az ötvenes-hatvanas évek orvostársadalma mellőzte, kissé fura figurának titulálta. Munkatársai körében azonban nagy tisztelet övezte, ami nemcsak szigorú fellépésének tudható be, hanem nagyfokú emberségének is, ami az akkoriban még a családok szégyenének tartott mozgáskorlátozottak, „nyomorultak” felé irányult. Később az egyértelmű eredmények is emelték a nimbuszát, módszerének köszönhetően ugyanis látványos fejlődést tapasztalhattak a járásukban, mozgásukban, sőt beszédükben azok, akiket az orvosok korábban gyógyíthatatlannak nyilvánítottak.
Az 1950-es években alapított „Pető-iskola” mára nemzetközi hírnévre szert tett intézmény lett, a világ számos pontjáról érkeznek betegek: Német-, illetve Oroszországból, Szíriából, de az USA-ból, Norvégiából vagy éppen Angliából is. Emellett saját főiskolájukban képzéseket tartanak brit, izraeli, spanyol, sőt japán, szír, iráni hallgatóknak. Az intézmény „utazó” konduktorai pedig számos országban dolgoznak.
Mivel a néhány hónapos kortól kilencvenévesekig mindenkivel foglalkoznak, számos területe van az intézménynek.
„Kiemelten fontos, hogy a központi idegrendszer területén sérülést szenvedett emberekről minél hamarabb kiderüljön a problémájuk, és elkezdődjön a fejlesztés. Kollégáink évtizedek óta járják a szülészeti osztályokat, hogy időben segíthessünk. Az intézmény óvodájába 130 gyerek jár, az általános iskolánkban pedig ép és enyhe értelmi sérült gyerekek mozgásfejlesztése is zajlik – sorolja Bányainé Bejczi Erika, a Nemzetközi Pető Intézet, Egységes Konduktív Módszertani Intézet vezetője. – Természetesen nem csak a fővárosiakat várjuk, hiszen országszerte működik hálózatunk. Fontos az is, hogy nemcsak a gyerekekkel, hanem a felnőttkorban sérülést szenvedettekkel is foglalkozunk, és segítünk abban, hogy újra képesek legyenek önálló életvitelre” – tette hozzá.
A módszer
2011. 03. 18. (XV/11)
