Az utolsó bizottsági ülés fölött mindvégig ott lebegett a "vég" fenyegető közelsége. (Kezdetben ez talán még valamiféle ünnepélyességgel is vegyült a gyanútlan szemlélődő számára – de a nemes hangulat az első komolyabb képviselői pengeváltással szerte is foszlott.) A képviselőknek éjfélig kellett elkészülniük a jelentéstervezet megvitatásával és az esetleges módosításokkal, és ebbe az időkeretbe kellett belegyűrni egymás gyomrozását is. Sikerült.
Az alaphangot Lentner Csaba MIÉP-es képviselő adta meg, aki az ülés elején bejelentette: "kutyakomédiában" nem hajlandó részt venni, majd kivonult a teremből. A képviselő a Heteknek elmondta: "Elfogadhatatlan, hogy tíz hónap munka után is csak itt tartunk. Tudjuk, hogy történtek bűncselekmények, kár érte a költségvetést, azonban felelősök sem igazságszolgáltatási sem politikai ágon nincsenek" – mondta Lentner, aki szerint a bizottság által vizsgált operatív titkosszolgálati jelentésekből világosan látszik: volt összefonódás az olajbűnözés és az igazságszolgáltatás, illetve a politikai elit egyes részei között. Szerinte a jelentés nem több egyszer? szöveggyűjteménynél, ráadásul "akik zöld utat adtak ennek a bizottságnak világosan látták, hogy a munkánk zátonyra fog futni". A honatya sietett hangsúlyozni, hogy a MIÉP a két olajfoltmentes párt egyike, de ugyanakkor az egyedüli párt amelyre olajcsepp sem cseppent (az olajfolt nagyobb, mint a csepp – Lentner). A képviselő azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz kiegyezett az MSZP-vel, hogy mentse koalíciós partnerét.
A Lentner Csabával megrövidült testület eközben továbblendítette saját magát az éjfél felé. A képviselőknek másfél órás szünet állt rendelkezésükre, hogy az előző napon módosított tervezetet újból átolvassák, majd Tóth Károly (MSZP) javaslatára újabb egy órás szünet következett, hogy a legtöbb módosító indítványt benyújtó Balogh László (MDF) írásban állíthassa össze javaslatait. A következő másfél óra olyan szavak módosítása vagy eltörlése körüli vitával telt, mint a "sokszor", a "később" vagy a valamivel hosszabb "feltehetően". Parlamenthez szokott újságíró ilyenkor már arra gondol, az nem lehet, hogy minden ilyen egyszerűen menjen. És neki van igaza. Merthogy drámai fordulat következik, amikor Balogh László a 18. oldaltól kezdve többek szerint politikai minősítést akar hozzáfűzni a bizottság által meghallgatott személyek és a meghallgatások tárgyainak felsorolásához. Tóth Károly drasztikus eszközhöz folyamodik: javasolja, hogy az eddigi változtatások megtartásával, a továbbiak mellőzésével fogadják el a tervezetet. A bizottság 6:4 arányban ezt meg is teszi: kész a jelentés. Az ellenzéki képviselők szerint ez a lépés azért volt szükséges, mert a bizottság már megegyezett abban, hogy politikai felelősség megállapítása nélkül készül el a jelentés. A kormánypárti oldal (mínusz kisgazdák) azonban nem adja fel: Fazekas Sándor (Fidesz) és Balogh László olyan országgyűlési határozati javaslatot terjeszt be – a Pallag László által készített ellenében –, ami "kerek-perec" megállapítja a Németh- és a Horn-kormány, valamint az utóbbi egyes tagjainak kizárólagos felelősségét olajügyekben. Kóródi Mária (SZDSZ) nem tudja leküzdeni déjà vu érzését, mint mondja: a Fidesz-MDF javaslat gyakorlatilag ugyanaz, amit a parlament már korábban elutasított. Balogh László erre azzal vág vissza, hogy javaslatuk nem tartalmaz olyan állítást, amit a bizottsági jelentés ne támasztana alá.
Kóródi Mária a Heteknek elmondta: "Konkrét nevek azért nincsenek a jelentésben, mert álltak ugyan rendelkezésre ehhez információk, azok ellenőrzésére azonban már nem volt idő. Például a bizottság kapott – ismeretlen úton – operatív anyagot a Vám- és Pénzügyőrség Különleges Nyomozati Osztályától, majd amikor utánajártam hogy hogyan kerülhetett az ki onnan, kiderült: ez az anyag náluk nem is létezhetett." A képviselő aszszony szerint, ha a bizottság ezeket az információkat nem vizsgálja meg, "akkor soha nem tudjuk elkülöníteni, hogy egy felderítő rendőr, vám- és pénzügyőr, titkosszolgálati ember tényleg felderítő-e vagy éppen bűnöző". Kóródi Mária szerint az így elkészült jelentés ezért felemás, sok hibával tarkított, de nagyon fontos, hiszen sokkal több mindent felmutatott, mint amit a bizottság körülményei lehetővé tettek. A képviselő szerint a kormányzó pártok érdekébe ütközik a további vizsgálat.
"Engem az MDF úgy küldött ide, hogy ha bárminem? felelőssége van a pártnak, akkor felvállaljuk, de a több tízezer oldalnyi anyag átolvasása során erre utaló információval nem találkoztam" – mondta lapunknak Balogh László, aki szerint azért nem tartalmazhat konkrétumot a jelentés, mert erre irányuló indítványát az ellenzéki képviselők leszavazták. "A tudomásunkra jutott információknak egy része bizonyított, ezek belekerülhettek volna az anyagba" – fejtette ki a képviselő, aki kérdésünkre elmondta, még nem gondolkoztak rajta, hogy a bizonyított információkkal nyilvánosság elé állnak-e, de több konkrét ügyben a titkos ügykezelés szabályai szerint a legfőbb ügyészhez fordultak.
Tóth Károly lapunknak elmondta: "Abban az időben, ami rendelkezésre állt, azzal a hatékonysággal, amivel a bizottság működött, eddig tudtunk eljutni." A honatya szerint az államigazgatás, rendőrségi szervek, ügyészség kevesebb segítséget adott a munkához, mint amenynyit a bizottság elvárt volna. "Az igazságszolgáltatás egésze mindig fél szemmel a politikát leste, hogy meddig menjen egy adott ügyben. A nyomozások még a tulajdonosokat sem keresik, nemhogy politikai felelősséget, konkrét bűncselekményben konrét elkövetőt keressenek" – mondta Tóth Károly. A képviselő szerint mindegyik kormánynak volt felelőssége, de érdekes, hogy a bizottság munkájának leállítását leginkább a Fidesz és az MDF szorgalmazta. "Nincs elég információm ahhoz, hogy levonjam azt a messzemenő következtetést, hogy azért, mert megijedtek saját árnyékuktól. Látszott, hogy néhány MDF-es politikus kezd látószögbe kerülni, ahogy néhány Fidesz körüli vállalkozó is" – állítja Tóth Károly, aki a jövőben önálló képviselői indítványt fog benyújtani egy eseti bizottság felállítására, amely olajügyekben folyó rendőrségi és ügyészségi munkát lenne hivatott vizsgálni.
2000. 12. 02. (IV/49)
