Tölgyessy Péter és Orbán Viktor közös fóruma. "Megvannak a MIÉP közvetett kormányzati részvételének az érzelmi feltételei" Fotó: Hetek-archív
A dabasi időközi választás
– érvénytelen – első fordulójában elért 13 százalékos MIÉP-eredményre hivatkozva Csurka István pártelnök hétfőn kijelentette: reális lehetőséget lát arra, hogy a Fidesszel együtt többségbe kerüljenek és kormányt alakítsanak a jövő évi választásokat követően. (A legutóbbi adatok szerint a fiataldemokraták 38 százalékos támogatottsággal rendelkeznek a pártot választó, biztos szavazók körében, ha ehhez hozzáadjuk a MIÉP dabasi 13 százalékát, az eredmény valóban abszolút többség.)
Nem látja lehetségesnek, hogy a Fidesz a MIÉP-pel lépjen kormányzati együttműködésre, bármit hozzon is a 2002-es országgyűlési választás – jelentette ki Kövér László, a Fidesz elnöke szintén hétfőn, azonban azt is hozzátette: az MSZP-vel semmilyen választási eredmény esetén nem lehet szó nagykoalícióról, ennél bármilyen alternatíva jobb. Ha eltekintünk is attól, hogy a "bármilyen alternatíva" a jelenlegi adatok alapján csak a Fidesz–
MIÉP koalíció lehet, a MIÉP-től történt elhatárolódás hitelét önmagában is jelentősen csökkenti a Fidesz eddigi története: e párt a hatalom megszerzéséért képes volt szembefordulni korábbi elveivel és szövetségeseivel, valamint önnön kijelentéseivel: "Az pedig, hogy a kisgazdákkal egy koalícióban
legyünk, a legrosszabb álmainkban se kerüljön elő. A kisgazdapárt áll a legtávolabb a Fidesztől. Képviselőik hozzászólásaiból olyan értékrend rajzolódik ki, amelyet mi nagyon élesen elutasítunk" – nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak 1991-ben, majd 1998-ban koalíciót kötött a kisgazdapárttal, amely pedig semmit nem változott sem programja, sem stílusa, sem vezetése tekintetében.
Az évek során Csurka István megítélése is minőségi fejlődésen ment keresztül. 1992 szeptemberében Kövér László a következőket nyilakozta a Népszabadságban: "
hogy Csurka nézetei – amelyeket magam is a legújabb kori nácizmus magyarországi alapvetésének tartok – ne vegyék át az uralkodó szerepet
mindent megteszünk, hogy a náci ihletésű, ásatag, leszerepelt és a szó szoros értelmében életveszélyes ideológiák semmiképpen ne nyerjenek teret."
Tölgyessy Péter fideszes képviselő tavaly ősszel ugyanakkor a Népszabadságban elismerte: "A Fidesz–Magyar Polgári Párt frakciójában máris megvannak a MIÉP közvetett kormányzati részvételének az érzelmi feltételei."
A szavakon túl
Érzelmekkel persze nem sokra menne a MIÉP, és ezt a Fidesz is hamar felismerte: folyamatos gesztusokkal tartja a maga oldalán az "ellenzéki" Csurka-pártot. A MIÉP-nek azért lehet frakciója a parlamentben, mert a fideszes többség? koalíció nem foglalta házszabályba azt az alkotmánybírósági határozatot, mely kimondja, hogy a 15 főnél
kisebb létszámmal alakult képviselőcsoportok addig maradhatnak fenn, amíg valaki el nem hagyja a frakciót. Márpedig az alakuláskor 14 tagú képviselőcsoportot azóta két személy is elhagyta. A Fidesz "kegyelméből" létrejött MIÉP-frakció lényegesen több pénzt és megszólalási lehetőséget kap, mintha csak a MIÉP színeiben bejutott független képviselők halmazaként működhetnének.
1998-ban, a MIÉP március 15-i rendezvényén Csete György képviselőjelölt kijelentette: "Amíg nem lesz a kezünkben a média és a sajtó, addig nem lesz itt semmi." Az elmúlt három év során a MIÉP "megkapta" az adófizetők pénzéből fenntartott közszolgálati Magyar Rádió Vasárnapi Újság cím? műsorát (a főszerkesztő Lakatos Pál, a MIÉP képviselőjelöltje volt). A közelmúltban a nyíltan MIÉP-kötődés? Stifner Gábort nevezték ki a Kossuth adó belpolitikai főszerkesztőjének, valamint kereskedelmi frekvenciát nyert a Pannon Rádió, melyről Győri Béla szóvivő az idei március 15-i MIÉP-nagygyűlésen kijelentette: "már van egy rádiónk is, a Pannon Rádió". A médiában törvényt sértő MIÉP-es programokkal szemben ahhoz az ORTT-hez lehet fordulni, amelyben a Fidesz jóvoltából a MIÉP és a három kormánypárt kétharmados többséggel rendelkezik az MSZP és az SZDSZ delegáltjaival szemben.
Tavaly áprilisban Orbán Viktor meghívására egynapos látogatásra érkezett Budapestre Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. Elemzők szerint a szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra lépését követő – és az Ausztriát sújtó EU-bojkottal egybeeső – meghívás egyértelm? jelzés volt a hazai szélsőjobb szavazók felé is. "A Csurka-hívekkel kötött alkuk erősítik az agresszív ifjú demokraták hatalmi pozícióit, cserébe pedig kis adományokkal kötik magukhoz Csurkáékat" – írta elemzésében az osztrák Profil cím? hetilap.
Adott esetben a passzivitásnak is lehet üzenete: jó példa erre, hogy Orbán Viktor nem emelte fel szavát akkor (és azóta sem), amikor a MIÉP kijelentette: rehabilitáltatni kívánja a háborús bűnökért kivégzett Bárdossy László egykori miniszterelnököt.
Ideológiai azonosságok
2001. 04. 07. (V/14)
