Kövér László alaposan benézte

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Nyírő József újratemetésének ötletgazdái az író végakaratát nem tudták teljesíteni, azt viszont megmutatták, ki a legény a gáton. A „székely apostol" hamvait hazacsempésző újságírók, az üldöző román rendőrök, a románokon térdét csapkodva nevető magyar házelnök és a kezét csendben összedörzsölő székely góbé, aki igazán nyert az ügyön - mintha mindnyájan Nyírő által kitalált szereplők lennének egy regényében. Pedig valóságos figurák a csíksomlyói búcsú árnyékában.

Botrányosra sikerült Nyírő József újratemetési kísérlete Erdélyben, mert a román hatóságok nem engedélyezték az általuk fasisztának minősített író hamvainak beszállítását Romániába. És nemcsak nem engedélyezték, hanem kész hajszát indítottak a hamvak után. Az újratemetés politikai dimenzióját Kövér László, az Országgyűlés elnöke és stábja, valamint Szőcs Géza kulturális államtitkár szerepvállalása teremtette meg. Az pedig az elmebaj kategóriáját súrolja, hogy - mint hírlik - az író földi maradványait tartalmazó urna Szőcs kézitáskájában „érkezett meg" és „vett részt" a szertartáson, mintegy titokban, kijátszva a román perzekutorok éberségét.

Mindenesetre Kövér László a vita kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Nyírőben ketté kell választani az írót és a politikust. Majd különös, a románokra nézve nem túl hízelgő magyarázatot adott a botrányra: „Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek még a hamvaitól is félnek." Ha szó szerint értelmezzük ezt az állítást, akkor a magyaroknak valakiket le kell győzniük, a vesztesek viszont még a magyarok hamvaitól is rettegnek.

„Az író hamvait éppen ebben a viharos választási időszakban hazavinni nagyon merész kampányfogásnak ígérkezett, mert nem kétséges, hogy manipulálni akarták Székelyudvarhely lakóit néhány plusz szavazat megszerzése érdekében" - fejtegette az RMDSZ udvarhelyi tanácsnoka lapunknak. A csíksomlyói pünkösdi búcsút nem lehetett nyíltan átpolitizálni, bár a résztvevők közül sokan a magyarságukkal és nem vallásosságukkal igyekeztek tüntetni a Somlyóhegyen, de azt egészében felhasználni nem lehetett. Maradt a tartalék nap, a vasárnap, így lehetett „kampánytemetni", ahol a búcsú után itt maradó keménymag is megkapja a maga jussát - fogalmazott a képviselő.

„Az eseményt egyébként az erdélyi sajtó nevezte »kampánytemetésnek­« Nyírő ugyan nem Wass Albert, de mégiscsak ismert, még ha szélsőséges is, sőt jövőre már tananyag a magyar irodalomban, így az aktualitás is adott volt. Ugyanakkor az önkormányzati választás is a nyakunkon van, és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke nagyon vissza akar térni a polgármesteri székbe" - elemezte a temetés hátterét a tanácsnok. Ráadásul az erdélyi politikai viszonyok nem kedveznek az MPP vezetője számára, mert a Fidesz nem a Szász Jenő, hanem a Tőkés által vezetett politikai formációt támogatja, így Szásznak marad a polgármesteri po­zíció.

A Fidesz már az első Orbán-kormány alatt igyekezett riválist teremteni az RMDSZ-nek, de a Szász Jenő által vezetett Polgári Párt nagyon gyengén szerepelt a választásokon, ezért „más lóra tettek", a már említett Tőkés-féle Erdélyi Magyar Néppártra. Tőkés László és Szász Jenő között egyébként személyes ellentétek is húzódnak. Ráadásul míg az előbbit Orbán Viktor támogatja, addig Szász Jenő régi barátja Kövér Lászlónak. Kövér több esetben arra próbálta rávenni a Fidesz vezetését, hogy az MPP-t támogassa. A közkeletű vélekedés szerint Kövér az újratemetés támogatásával az MPP-nek akart segíteni.

Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy Romániában „dupla kampány" zajlik, hamarosan sor kerül az önkormányzati, majd később az országos választásokra. A legnagyobb magyar párt, az RMDSZ az utóbbi években a román polgári oldal mellett állt, segítségükkel lehetett több esetben kormányt is alakítani. Érdekes romániai sajátosság, hogy a kommunista utódpártnak tekinthető szocdemek a leginkább nacionalista párt a főáramú román pártok között. Vezetője - a közelmúltban kormányra került Victor Ponta, akinek hosszú idő után sikerült a polgári oldallal és így az RMDSZ-szel szemben is kormányt alakítania - a választási kampányban kénytelen nacionalista húrokat pengetni.

„Cinikus, posztkommunista politikai közegben egy pragmatikus politikustól várható volt, hogy egy nyilas parlamenti tag, Nyírő József újratemetését kihasználja a maga céljára. Ezt előre lehetett látni!" - nyilatkozta a Heteknek Stefano Bottoni történész, aki mind a román, mind a magyar újkori történelmet kutatta, különös tekintettel a kisebbségek po­litikai helyzetére.

Bottoni szerint nem lehet elválasz­tani a művészetet és a politikát, főleg abban az esetben, amikor valakit erkölcsi példaképnek, hősnek, sőt „székely apostolnak" igyekeznek bemutatni, hiszen a látványosnak szánt, nyilvános újratemetésnek ez lett volna az üzenete. Bottoni azt is kifogásolhatónak találja, hogy a szervezők arra sem próbáltak magyarázatot adni, miért nem veszik figyelembe azt, hogy Nyírő a nyilas parlament  tagja volt. „Nyilván lehet empatikusnak lenni egy székely író esetében, hogy miért volt számára fontos Erdély, de ez nem magyarázza meg, hogy 1945 januárjában mit keresett a nyilasok között, miért vett részt a nyilas propagandában, miért szerkesztett ilyen újságokat, amikor mindenki számára világos volt, hogy milyen szörnyűségek, tömeggyilkosságok történtek 1944-ben Magyarországon. Szálasi politikájának a borzalmas kára egyértelműen ismert volt Sopronban, ahová Budapestről, a front elől menekült a nyilas elit, velük Nyírő is. Ez is az életmű része, ami magyarázatra szorul" - fogalmazott a történész.

A magyar Alaptörvényben a német megszállás kezdete, 1944. március 19-e az a határ, ahonnét nem tekinti szabadnak az országot. Bottoni szerint éppen ezért érdekes, hogy egy olyan személyiség rehabilitációjában segédkezett az Országgyűlés hivatala, aki 1945 januárjában is szerepet vállalt az alaptörvény szerint „illegitim, diktatórikus rendszer" Nemzetgyűlésében.

„Az újratemetés egy elmulasztott lehetőség volt, hogy egy kisebbségi társadalom, a romániai magyarság bemutassa, hogy nem kér a hazug mítoszokból" - vélte Bottoni, aki szerint a helyzeten az sem javít, hogy Nyírő valóban jobb írónak tekinthető, mint Wass Albert.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit