Orbán a néphez fordul

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

A kormányzás félidejében újra a néphez fordul a kormány, 16 kérdésből álló nemzeti konzultációt indít. A kérdések többsége teljesen általános, olykor egészen félrevezető, de több téma egyértelműen arra utal, hogy a kormánypártok továbbra is építeni igyekeznek a bank- és multiellenes hangulatra. Az újabb nemzeti konzultáció kritikusai profánabb okokból utasítják el a kormány akcióját, szerintük ugyanis a Fidesz választási adatbázisát akarja frissíteni.

A Fidesz a kérdőíves társadalmi kommunikációra még ellenzéki korában szokott rá, hisz 2004-ben a kormányzó MSZP riválisaként indította el a Nemzeti Petíció („Munka, otthon, biztonság") elnevezésű kezdeményezését, amit 2005-ben követett a Nemzeti Konzultáció. Jellemzően többnyire népszerű, kevés elutasítást kiváltó kérdésekkel bombázták a választókat. A Nemzeti Petícióba például - amit mint­egy 1 millió 120 ezren írtak alá - többek között olyan kérdések szorultak, mint hogy a kormány tartósan csökkentse a gyógyszerek árát, illetve, hogy limitált legyen az energiaár-emelés. Az akkori kormánypárti politikusok már ekkor megvádolták az Orbán Viktor vezette pártot, hogy az akció elsősorban a lehetséges választóikról szóló adatgyűjtést célozza. A 2006-os választási kampány egyik vitatott témája volt, hogy az akkor még a közvélemény előtt teljesen ismeretlen Kubatov Gábor mobilizációért felelős kampányszervezőként valóban mozgat-e egy elképesztő szervezettségű, „jó" szavazók - „rossz" szavazók címlistákkal rendelkező aktivista hadsereget. Egy 2010-ben nyilvánosságra került hangfelvétel szerint 2009-ben egy pécsi időközi választáson létezett egy titkos lista. Kubatov Gábor ma országgyűlési képviselő, a Fidesz országos pártigazgatója.

Az tény, hogy a 2004 és 2006 között végrehajtott akciókkal a Fidesz szervezete alaposan felkészült a Gyurcsány-kormány elleni népszavazási kampányra, aminek köszönhetően több mint 3,3 millió polgár igenlő voksát voltak képesek begyűjteni a 2007-ben indított, de 2008-ban „végrehajtott" Szociális Népszavazáson. Az akció megroppantotta az MSZP-SZDSZ koalíció társadalmi bázisát. Érdekes, hogy 2010 után Orbán Viktor folytatta a konzultációk sorát, elsőként áprilisban „öt nemzeti ügyben" tartottak népi egyeztetést, majd jöttek 2011-ben az alkotmányozással, majd a szociális kérdésekben megtartott nemzeti konzultációk.

A legújabb, immáron negyedik nemzeti konzultációt múlt héten pénteken jelentette be Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádióban, a konzultációs íveket pedig már ezen a héten elkezdték postázni. Mintegy 8 millió ember találkozik majd a nyomtatványokkal. A miniszterelnök szavai szerint ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kérik ki az emberek véleményét. A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. „Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetők, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet" - fejtette ki. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: „Részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük."

A kérdés többek között a telefonadóra és a tranzakciós illetékre vonatkozhatott, hisz azokat lényegében már elfogadta a T. Ház. A kérdések közül több is arra igyekszik társadalmi támogatást szerezni, hogy a „kapitalistákat" megrendszabályozhassa a kormány. A Policy Agenda intézet nem véletlenül emelte ki a konzultációról szóló, a Heteknek is eljuttatott elemzésében, hogy a kérdések közül legalább hat érinti a nagyvállalatokat, és alig van, amelyik pozitív értelemben viszonyulna hozzájuk. Az egyik a banki, távközlési, biztosítási piac és a közszolgáltatást végzők különadóinak (még ha most más is az elnevezésük) hosszú távú fenntartására vonatkozik. Ez a kérdés amellett, hogy a kormány eddigi politikáját szimbolizálja, egyben elemi költségvetési érdek is. Elképzelhetetlen, hogy a több százmilliárd forintnyi, ilyen formában befolyó adókat ebben a kormányzati ciklusban képes legyen bármi mással is kiváltani a kormány.

A kérdések között vannak olyanok, amelyek tovább erősítik azt a retorikai stílust, amely tavaly decemberig jellemezte a magyar kabinetet. Bár ettől az évtől kezdve szavakban, és néhány esetben tettekben is érződött egy gazdasági konszolidációra való hajlam, amelynek két látványos eleme egyrészt a bankokkal való kiegyezés, másrészt a német gazdaság meghatározó szereplői felé való újranyitás volt. A mostani kérdőív újra ezt a politikát látszik felülírni, mivel ismét élesen szembemegy például a német befektetők érdekeivel. A közszolgáltatások területén pedig akár úgy is értelmezhetőek a szándékok, hogy az ezeket végző cégek indirekt államosítására is sor kerülhet, kivéve azokat a piacgazdaságra érvényes törvényszerűségek alól.

A másik terület, ami különleges dimenziót ad a konzultációnak, az úgynevezett adatbázis-kérdés. Éppen két hete döntött úgy az Országgyűlés, hogy az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból. Orbán Viktor szerint nincs ok aggodalomra, hiszen a korábbi konzultációk kapcsán felvetődő adatvédelmi aggályok kapcsán nem voltak komoly viták. „Az elmúlt húsz évben - nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is - egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait; ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött meg az emlékezetünkben ez indokolt is" - vélekedett a miniszterelnök, aki szerint „ezen túl vagyunk". Szerinte tehát az adatvédelemnek ma már azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy „a kapcsolatba lépés, az érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk" pozitív dolgok, amelyek „segítenek a jövő alakításában".

Ezzel szemben a szociális népszavazást követően a 2011 végén hivatalából távozó Jóri András adatvédelmi biztos jogellenes adatkezelés miatt tavaly augusztusban elrendelte a Szociális konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. A nemzeti konzultáció kritikusai szerint egyébként nyílt adatbázis-építés zajlik. A Nyilvánosság Klub például úgy véli, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből százmilliókat felemésztő „nemzeti konzultáció" valójában nem szolgál más célt, mint közpénzekből finanszírozott kormányzati propagandát, valamint olyan adatbázis elkészítését, amelyben a választók személyi adatait és politikai véleményét összekapcsolják. Ez kiválóan alkalmas arra, hogy „mindenkinek a neve mellé odakerülhessen a jó- vagy a rosszpont, amely politikai meggyőződésük szerint minősíti az állampolgárokat", ráadásul míg korábban a személyi adatok kezelését a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala végezte, a most elfogadott törvénymódosítás szerint a hivatal - erre vonatkozó megkeresés esetén - köteles ezeket az adatokat közvetlenül a Miniszterelnökségnek átadni.

Politikai elemzők azt is felvetik, hogy az állampolgárokat közvetlenül megkereső kommunikációs akciók jelentősége a közeljövőben növekedhet, várhatóan ugyanis a kampányokban korlátozzák majd a közterületi és a médiában elhelyezett fizetett hirdetéseket, amint a Fidesznek ez régen megfogalmazott, visszatérően emlegetett javaslata.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit