Félszocpol

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Idén bővülhet a szocpol felhasználhatósága: használt lakásra és bővítésre is igényelhető lesz a támogatás fele, azaz a „félszocpol”. A Duna House elemzője szerint az NGM javaslata némi fodrozódást hozhat a hazai ingatlanpiac állóvizébe, mivel minden olyan intézkedés, ami a használt lakáspiacot segíti, csakis élénkítő erejű lehet, de áttörésre nem lehet számítani.

A tavaly bevezetett, alacsony hatásfokú állami kamattámogatású hiteleken már januárban lazított a kormány: egyrészt emelték a támogatható használtlakás-érték felső határát 20 millió forintra, növelték az igényelhető kölcsönöket is, és a folyamatosan csökkenő állami kamattámogatást állandósították az első öt évre.

Az otthonteremtést további lépésekkel is könnyítené a kormány. Lapzártánkat követően kerül a parlament elé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezete, melynek értelmében még idén enyhülnek a szocpol igénylésének feltételei, és nő a támogatások értéke is. Továbbá bevezetnék a félszocpolt is, amit az igénylők egyrészt használt lakás vásárlására, másrészt – a két vagy több gyermekes családok – otthonuk bővítésére, és a hírek szerint felújítására is fordíthatnának.

A szociálpolitikai támogatást a Bajnai-kormány szüntette meg, majd az Orbán-kormány tavaly ismét bevezette az új lakásra felvehető szocpolt. A jelenlegi szocpol feltételei között többek között az szerepel, hogy az igénylő köztartozásmentes adózó személy legyen, minimum féléves munkaviszonnyal, a lakás négyzetméterára energiafokozattól függően maximum 300–350 ezer forint lehet, és ha tíz éven belül eladják, a támogatást vissza kell fizetni. A mostani tervezet szerint egy gyermek után és 45 négyzetméteres lakás után is járna szocpol, emelkedne a támogatás mértéke (lakásnagyságtól, energetikai szinttől függően 1 gyerek után 0,7–1,17 millió; 2 gyerek után 1,6–2,99 millió; 3 gyerek után 2,9–4,68 millió; 4 gyerek után 3,8–5,85 millió forint járna, maximum 160 négyzetméterig).

Az NGM legfontosabb javaslata, hogy a szocpol értékének a fele ezentúl használt lakás vásárlására is megigényelhető lesz, aminek egyik nem titkolt célja a jó ideje mélyponton lévő lakás- és hitelpiac élénkítése, különösen, hogy a lakásépítés az utóbbi években gyakorlatilag leállt Magyarországon. A szocpolra szánt idei összeg, akárcsak annak pontos forrása, egyelőre nem ismert. A portfolio.hu adatai szerint tavaly az új lakások vásárlásának támogatására 12 milliárd forintot irányzott elő az NGM, és mintegy 4000 igénylővel számolt.

„Az ingatlanpiac jelenlegi állapotán a kamattámogatástól a szocpolon keresztül minden csak segíteni tud, de csodára senki ne számítson. Ezek fontos apró lépé­sek, de áttörés tőlük nem várható” – vélekedett lapunknak Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Elmondta: az utóbbi években nem épülnek új lakások, a forgalom nagy részét a használt lakások teszik ki, emiatt a tavaly bevezetett, új ingatlanra vonatkozó szocpolnak elenyésző hatása volt a lakáspiacra. A kamattámogatásos hitelezés is enyhe hatással bírt, legfőképpen azért, mert a lakosság részéről tapasztalható egy nagyfokú bizalmatlanság, valamint egy óriási eladósodottság is. 

Manapság az ingatlanvásárlások 95 százaléka készpénzes, 20 százalékuk befektetési, a többi lakhatási célú. A félszocpol az állami kamattámogatású hitellel együtt elképzelhető, hogy most átbillent bizonyos csoportokat a vásárlói kategóriába. „2009-től évente mintegy 90 ezer ingatlan tranzakció van Magyarországon, ennek normális esetben – a népesség és lakásszám alapján – 150-170 ezernek kellene lennie. Az elmúlt négy évben legalább 240 ezer tranzakció halasztódik, azaz kivár a piac” – érzékeltette a helyzetet az elemző, aki szerint a számtalan tényező együttes hatását nehéz megjósolni. A születésszám elvileg az egyik legerősebb mozgatórugója a lakás­piacnak, de a családok jó ideje kivárnak a vá­sárlással, ami egy piaci feszültséget hozott létre, ezen lehet, hogy most oldanak az ál­la­mi segítségek. Ösztönző lehet még, hogy a lakásárak lementek – nem annyira a fővá­rosban, inkább egyes vidékeken –, míg a magasabb minimálbér hatása nem egyértel­mű. Hátráltató tényezőt jelentenek a lakás­fenntartás költségei, és a bizonytalan munkahelymegtartó képesség is befolyásolja, hogy valaki be mer-e vállalni egy tizen­öt-húsz éves hitelt, pláne, hogy az ötéves kamattámogatási periódus után vállalni kell a kamatkockázatot. Egyes számítások sze­rint minimum félmilliós önerő kell ahhoz, hogy minden lehetséges eszközzel –szocpollal, hitellel, lakástakarékkal – páro­sít­va ingatlanhoz jusson egy család. A szoc­pol lehetősége leginkább a kétkeresős családoknak kedvező, és könnyen lehet, hogy azok, akik amúgy is rendelkeztek némi önerővel, és vettek is volna lakást, azok most a szocpolt is felveszik.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit