Nemes Jeles László rendezése ugyan már a cannes-i győzelmekkel is szenzációs eredményt ért el, s a többi elismerés, köztük a magyar filmművészet első Golden Globe-ja csak fokozta ezt az elképesztő sikertörténetet, a történet most lett végképp katartikus. Oscart nyerni hatalmas, szinte felfoghatatlan siker. A csúcs. Magyarnak, ugye, 1982 óta nem sikerült idáig feljutnia.
Pár órával a gála előtt szinte példátlanul megható üzenetet posztoltak Röhrig Géza publikus Facebook-profiljával: „Sziasztok! Már a kocsiban ülünk. Nagyon szépen köszönjük, hogy szorítotok értünk. Ha nyerünk, ne fogjátok vissza magatokat: Magyarországnak örömre van szüksége.”
És Magyarország örül. Nagyon örül. Országszerte szerveztek Oscar-váró bulikat, ahol az emberek együtt szurkoltak a Saul fiáért, s bizony egészen felemelő volt a virrasztók reakciója, amikor kiderült: nem hiába maradtak ébren. Ilyen hangorkánt sportközvetítések közben szokott a közönség produkálni, amikor a kedvenc csapata nyer. Ahogy Röhrig ezt Hollywoodban, kamerák előtt megjegyezte, kis ország a miénk, s ami most velük történik, az olyan, mintha az olimpián az aranyért indulnának.
2016. 03. 04. (XX/09)
