éterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke tavaly decemberben tartott helyszíni vizsgálatot a Szcientológia Egyház budapesti központjában: papír alapú dossziékat és elektronikus adathordozókon tárolt adatokat vitt el, majd ezek vizsgálata nyomán elmarasztaló határozatot hozott, ezt 2017. október 17-én kedden délután ismertette a szervezet ügyvédjével. Október 18-án reggeltől egész napos razzia volt a Szcientológia Egyház Váci úti székházában. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) munkatársai kordonokkal vették körül az épületet, a szervezet ott tartózkodó vezetőivel pedig húsz évre szóló titoktartási nyilatkozatot írattak alá. Éppen ezért Lange László szóvivő, egyike az épületben tartózkodó 4-5 szcientológus vezetőnek, a Hetek megkeresésére sem mondhatta el, milyen indokkal illetve céllal érkeztek a KR NNI munkatársai. Lange azt mondta, a szervezet ügyvédei még nem találkoztak olyan esettel, hogy egy razziát húsz évre titkosítanak.
Azt is furcsállja, hogy a titkosított razzia ellenére a hatóságokkal egy időben a helyszínre érkezett az egyik kormányközelinek tartott portál forgatócsoportja. A Hetek egy ismert szcientológustól úgy értesült, hogy egyidejűleg több kisebb irodában is ellenőrzést tartott a KR NNI. A vallási egyesület munkatársai – a szcientológusok 2012-ben elveszítették egyházi státuszukat – 35 órán át bent tartózkodtak a Váci úti épületben. Miután 19-én reggel a KR NNI levonult, kordonbontás nélkül megérkezett a helyszínre a Nemzeti Vám- és Adóhatóság (NAV). „Nem értjük, mi lehet az összefüggés a három esemény között, az biztos, hogy valamiért koncentrált támadást indítottak ellenünk” – mondta Lange László.
A razzia után megjelent hírek szerint a hatóság „vallatószobákat” és hazugságvizsgálót is talált a szcientológus központban. Péterfalvi ezt cáfolta: poligráfot nem találtak, a dokumentumok között ugyanakkor felleltek úgynevezett E-méterrel szerzett és rögzített adatokat. Az E-méter az „érzelmi egyensúly megtalálásához” használatos eszköz, ám az nem derült ki, hogy használata jogszabályba ütközik-e. Péterfalvi az ATV-ben azt mondta, vannak olyan vallási szolgáltatások, melyeknél megfelelő tájékoztatás mellett jogszerű lehet az adatok rögzítése, de bizonyos esetekben – ha más elvekbe ütközik – ezt eleve nem lehet jogszerűen megtenni.
2017. 10.27. (XXI/43)
