Az ellenzéki pártok által támogatott független jelölt 13 ezer szavazattal, a leadott voksok 57 és fél százalékával nyerte meg a küzdelmet, a Fidesz–KDNP (valamint az eddigi városvezetés és a térség erős embere, Lázár János) jelöltje, Hegedűs Zoltán alpolgármester 9 és félezer szavazattal, a leadott voksok 41,6 százalékával végzett a második helyen. A nyilvánvalóan a Fidesz-ellenes szavazatok megosztása céljából elindított ex-MSZP-s Hernádi Gyula, Szanyi Tibor pártfogoltja mindössze 201 szavazatot kapott, amivel 0,88 százalékot szerzett.
Nem véletlenül írtunk „Fidesz-ellenes” és nem „ellenzéki” szavazókat, ugyanis óriási tévedés lenne azt gondolnia a parlamenti ellenzék pártjainak – különösen a baloldaliaknak –, hogy ami Hódmezővásárhelyen történt, az az ő sikerük lenne (a Jobbik ezt egy fokkal több joggal gondolhatja, de erről később). A Fideszt Hódmezővásárhelyen nem a „demokratikus ellenzéknek” nevezett baloldal győzte le, hanem ha tetszik, a polgári Magyarország vágott vissza az eszméit egykor hirdető, de mára gyakran megcsúfoló kormánypárti politikusoknak. Márki-Zay Péter – szemben az őt ért fideszes rágalmakkal és a vele kapcsolatos baloldali várakozásokkal – minden tekintetben konzervatív politikus – a róla mostanáig megismert információk alapján lényegesen konzervatívabb a Fidesznél. Hétgyermekes apaként is, a helyi katolikus közösség életének aktív résztvevőjeként is, de a hódmezővásárhelyi közélet régi (és a 2002 előtti Fideszhez erősen kötődő) szereplőjeként is. Ha Hódmezővásárhelyen nem ismerték és nem tisztelték volna, a Fidesznek könnyű lett volna őt olyan abszurd rágalmakkal lejáratnia a kampányban, mint hogy mecsetet akar építeni (!) a városban.
A rágalmak most nem hatottak, ahogy az sem, hogy Hódmezővásárhely és térsége erős embere, Lázár János a kampány hajrájában „bolondnak” nevezte Márki-Zay Pétert. Ez utóbbi már csak azért is furcsa, mivel a független jelölt három diplomát szerzett (közgazdaságit, villamosmérnökit és történelemtanárit), majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen doktorált gazdaságtörténetből. Ráadásul – szemben Lázárral és számos kollégájával – Márki-Zay nem a politikához közeli munkahelyeken töltötte felnőtt életét. 2004-ben feleségével együtt az Egyesült Államokba költöztek, ahol telefonszolgáltatások eladásából éltek, majd – immár nagycsaládosként – 2009-ben tértek vissza Hódmezővásárhelyre. Családja egyáltalán nem ismeretlen a térségben: apai ágon a Békés megyei Sarkadról származnak, dédapja az Országgyűlés hivatalnokaként, nagyapja Békés vármegye aljegyzőjeként dolgozott. Felesége elismert szülésznőként rengeteg hódmezővásárhelyi család életének lett részese, hiszen rengeteg újszülöttet segített a világra az elmúlt közel egy évtizedben.
2018. 03.02. (XXII/9)
