Bolívia, Kolumbia után a világ második legnagyobb kokaintermelő országa. A bolíviai kokainkereskedelem hagyományosan két irányban, a „brazil" és a „paraguayi" útvonalon keresztül zajlik. Az utóbbit egy második világháborús horvát usztasa tábornok, Vjekoslav „Maks" Luburic építette ki az ötvenes években.
A hálózat központja a bolíviai Cochabamba nevű városban élő horvát közösség volt, ahonnan Paraguayon keresztül Argentínába, majd onnan Kanadába kerültek a szállítmányok, ahol az ott működő neonáci „Norvalska" nevű csoport vette át a küldeményeket. Ők részben - amerikai fajgyűlölő szervezetek segítségével - az Egyesült Államokba, részben a balkáni kábítószer-maffián keresztül Európába juttatták tovább a drogszállítmányokat.
A kilencvenes években a balkáni háború során a hálózatot fegyverszállításra is felhasználták. A neonáci Norvalska csoport egy része Horvátországban telepedett le. A hálózat ekkor már nemcsak Latin-Amerikából érkezett drogokkal, hanem a Közel-Keletről, elsősorban Afganisztánból származó ópiummal is kereskedett, amelyet - többek között magyarországi útvonalon keresztül - Nyugat-Európába továbbított.