A Sárkány pénze

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Még nem tudni, mibe kerül Európa megmentése

Óriási segítséget kapott az Orbán-kormány Kínától, ráadásul Magyarország Nagy-Britanniával és Németországgal együtt került a világlapok címoldalára. Ha a tervek valóra válnak, a vergődő magyar gazdaság lendületbe jöhet. Ugyanez vonatkozhat Európára is: a vén kontinens újra erőre kaphat a beígért kínai tőkeinjekciónak köszönhetően. De vajon mi lesz ennek az ára?

Azt szakértők, sőt még ellenzéki politikusok sem vitatják, hogy a világ második legerősebb gazdaságával rendelkező Kína miniszterelnökének látogatása jelentős (gazdaság-) diplomáciai siker. „24 év után érkezett kínai kormányfő Budapestre, mégpedig kétnapos látogatásra. A 12, többnyire gazdasági témájú megállapodás aláírása mellett az is üzenetértékű volt, hogy Ven Csia-pao itt mondta el az egész kelet-közép-európai régiónak szóló együttműködési programját" - fogalmazott lapunknak Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője (a 12 egyezményről lásd a keretes összeállítást).

Ven Csia-pao, aki - delegációjában száz kínai üzletemberrel - tőlünk indult tovább Nagy-Britanniába és Németországba, nem érkezett üres kézzel.  Mint bejelentette: Peking hajlandó „bizonyos összegű" magyar államkötvényt vásárolni, valamint egymilliárd eurós különhitelt biztosít a kölcsönös befektetések előmozdítására. Ezen kívül a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra emelnék; Kína pedig Magyarországon kívánja létrehozni közép-európai logisztikai-közlekedési platformját. Abban már korábban megállapodott a két fél, hogy Kína részt vesz a magyar vasútfejlesztésben, és arról is érkeztek hírek, hogy a Hainan légitársasággal együtt nyolc légiközlekedési céget egyesítő HNA tulajdonrészt kíván szerezni a Malévban.

„Történelmi segítséget kaptunk Kínától" - jelentette ki Orbán Viktor, aki nem feszegette az emberi jogi kérdéseket, viszont Kína „fantasztikus" politikájáról és teljesítményéről beszélt, „amellyel emberek százmillióit sikerült a jobb élet irányába vezetni és reményt adni számukra a jövőt illetően". Hozzátette: a két ország közötti „új szövetséghez" szükséges alapokat „az elmúlt 60 év is megerősítette".

A magyar miniszterelnök úgy kalkulál, hogy miután Kína hajlandó magyar államkötvényeket vásárolni, az ország finanszírozása középtávon megoldódott. Ezt szakértők is alátámasztják, hangsúlyozva, hogy a több mint 20 ezer milliárdos államadósságunk kamatainak finanszírozásához Kína révén olcsóbban juthatunk hitelhez, amivel akár évi 100 milliárd forint is megspórolható. Peking már eddig is 100 milliós nagyságrendben vásárolt magyar állampapírokat, ám ha ez a jövőben még kézenfekvőbb lehetőség lesz, azzal sikerül „több lábon állni" és csökkenteni a finanszírozás kockázatait.

Elképesztő devizatartalék

Az adósságfinanszírozáson túl a magyar fél arra is számít, hogy a kínai beruházások nyomán több ezer munkahely is létrejön Magyarországon. Az ugyanakkor még kérdés, hogy Kínának miért éri meg befektetni Közép-Európában, illetve milyen érdeke fűződik uniós tagállamok megmentéséhez. (Rajtunk kívül Görögország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia finanszírozásába is beszállt már a pekingi kormány.)

„Kína érdekei többrétűek. Egyfelől: a 3000 milliárd dollárnyi kínai devizatartalék mintegy 25 százaléka különböző euróalapú kötvényekben, befektetésekben nyugszik. Egyértelmű, hogy Kínának hatalmas károkat okozna az eurózóna megroppanása, a felbomlásáról nem is beszélve" - magyarázta Matura Tamás. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa hozzátette: mindez Kínának jó befektetési lehetőség is, hiszen a most vásárolt kötvények meglehetősen jól kamatoznak, és ellensúlyozzák dollártartalékaik esetleges értékvesztését. Továbbá a legyengült európai gazdaságokban a kínaiak viszonylag kényelmesen, jó feltételekkel tudnak pozíciókat szerezni, amivel a globális gazdaságba történő integrációjukat gyorsítják és erősítik. Ezen túl nem elhanyagolható a politikai hozadék sem: Kína erősíteni tudja a „világszínpadon felelősségteljesen fellépő nagyhatalom" imidzsét.

„Kína a világ második legerősebb gazdasága, amely egy előrejelzés szerint 2040-re a világ GDP-jének 40 százalékát állítja majd elő, míg az USA 15 százalékot, az EU pedig 5 százalékot produkál majd. Emellett a legerősebb belső piaccal is Kína rendelkezik, ám ennek a piacnak a felvevőképessége - bár rohamosan növekszik - még viszonylag alacsony" - tette hozzá mindehhez Pető Ernő, a ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke, arra utalva, hogy Peking számára létfontosságúak az erős piacok. Éppen ezért az elmúlt években Kína fokozatosan és tudatosan helyezte át a felvevőpiacait Amerikából Európába, mivel az utóbbit már kevésbé fejlődőképesnek ítéli. De ugyanígy terjeszkedik Kína Afrika felé is - egyrészt azért, mert Kína nyersanyagigénye óriási, másrészt pedig az Amerikában és Európában már nem eladható termékeiknek jó piacot jelent a fekete kontinens.

A felvázolt stratégiából úgy tűnik, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom növelését Kína úgy képzeli el - mind Európa, mind Magyarország tekintetében -, hogy a kínai termékek az eddiginél is nagyobb mértékben árasztanak el bennünket. A mérleg egyébként már most is jócskán Kína felé billen. Mint Pető Ernő elmondta, 2009-ben 9,2 milliárd dollár értékű volt a magyar-kínai kereskedelem, amelyből 2 milliárd dollárt tett ki a magyar áruk, szolgáltatások exportja. Érdekes momentum - jegyzi meg a kamarai elnök -, hogy az utóbbi időben megélénkült magyar export hátterében a német gazdaság felpörgése áll - emögött pedig a kínaiak, akik Németország legnagyobb exportpiacát adják. „Jelenleg a Kínába irányuló magyar export növekedési üteme erősebb, mint a kínai importáruké, ugyanakkor csak részpiacokat tudunk lefedni Kínában. Esélyünk van viszont arra, hogy bizonyos delikát áruk, technológiák népszerű rétegtermékekké váljanak" - mondta Pető.

Matura Tamás arra is rámutatott, hogy Kína és Közép-Európa között 40 milliárd dollár „fordul" meg évente, ami az EU-Kína kereskedelmi volumennek kevesebb, mint tíz százaléka, és kevesebb, mint két százaléka Kína összkereskedelmének. Érthető tehát, hogy Közép-Európának - gazdasága és lakosságszáma miatt - ennél nagyobb szerepet szánnának Kínában.

„Ugyanakkor - és ez Magyarország tekintetében javítja az összképet - a kereskedelmi volumen bővülését az egyre több idetelepülő kínai vállalat behozatala eredményezheti, amelyek az itt előállított termékeiket - az összeszerelés és a magyar hozzáadott érték belekerülés után - az európai piacra szánják. Amit a réven elvesztünk Kína felé, megnyerjük a vámon a nyugati országok felé, miközben munkahelyek jönnek létre és növekszik az adóbevétel" - magyarázta Matura Tamás.

Pető Ernő azt is hangsúlyozta, hogy a kínai áruk között négy jól elkülöníthető szintet különböztethetünk meg. A legalsó a józsefvárosi piacon is kapható egyszerű póló és cipő. Második szint az olcsó másolatok csoportja - ebben a kínaiak a kamarai elnök szerint nagyon tehetségesek. Harmadik szint, amikor ismert márkák gyártókapacitásait Kínába telepítik, tehát a kínaiak megkapják a gyártási technológiát például gépkocsigyártáshoz, számítástechnikai eszközhöz vagy éppen prémium kategóriájú luxuscikkekhez. „A legmagasabb szintre tenném azokat a termékeket, amelyek teljesen saját, azaz kínai fejlesztésűek. Ilyenek például a napenergia hasznosításával kapcsolatos találmányok, és azt se feledjük, hogy Kínában fut egy több ezer kilométeres szupergyors vasút is, amelyet folyamatosan bővítenek. Tehát a kínaiakat nem lehet félvállról venni" - mondta.

Átírt kapitalizmus

„Ingyen ebéd nincsen" - hívta fel a figyelmet a vitathatatlan gazdasági előnyök mellett a realitásokra is Mellár Tamás közgazdászprofesszor, aki szerint Magyarország számára alapvetően előnyös a kínai kapcsolat, ugyanakkor minden a részleteken múlik. Hozzátette: külföldi és külföldi tőke között elsősorban nem az tesz különbséget, hogy nyugatról vagy keletről érkezik, hanem a befogadó ország gazdaságpolitikája és feltételrendszerei (például, hogy a hazai beszállítók mennyiben jutnak szerephez a nagyberuházók árnyékában). Mellár felemlítette a rendszerváltás után lezajlott privatizációs hullámot, amikor a hazai gazdasági szereplők ellehetetlenültek az élelmiszeriparban, kereskedelemben, vagy éppen a bankrendszerben történt külföldi térnyerést követően. Ez a veszély a kínaiak esetében is fennáll, hiszen stratégiai ágazatokban jutnak meghatározó szerephez.

Mellár megjegyezte: Kínától van mit tanulni, hovatovább, az ázsiai óriás teljesítménye felülírja a klasszikus közgazdaságtan tételeit. „Eddig azt tanítottuk, hogy a jól működő gazdasághoz polgári demokráciára és magántulajdonon alapuló piacgazdaságra van szükség. A „felvilágosult abszolutizmust" képviselő Kína azonban immár 20 éve átlagosan évi 10 százalékos növekedést produkál. Eközben a szocializmusból már inkább csak a központi irányítás maradt, mintsem a vaskos ideológia" - jegyezte meg a professzor, aki ugyanakkor elismerte, hogy az emberi jogok tekintetében Kína továbbra sem tekinthető példának.

A kínai térnyerés esetleges veszélyei kapcsán Matura Tamás arra mutatott rá, hogy a kínaiak tényleg hisznek a „win-win cooperation"-ben, vagyis abban, hogy nemzetközi kapcsolatokban mind a két félnek jól kell járnia. Emellett rendkívül fontosnak tartják az emberi kapcsolatokat, a barátságot. Abban, hogy a visegrádi országok közül Kína minket választott, a jó földrajzi elhelyezkedés és infrastruktúra mellett a „történelmi kapcsolatnak" is nagy szerepe volt (no, meg persze annak, hogy a Bank of China rendelkezik magyarországi központtal; a kulturális kapcsolatokat erősíti a Konfuciusz Intézet; illetve, hogy működik nálunk kínai-magyar két tannyelvű általános iskola). Ráadásul 2003 óta - és különösen az utóbbi másfél évben - fokozott figyelmet fordítunk Kína felé. „Ezt a figyelmet kevésbé befolyásolták ideológiai megfontolások - miközben a visegrádi országok, különösen Lengyelország és Csehország sokkal kritikusabb politikai és gazdasági hozzáállást tanúsított Peking felé" - mondta a külügyi intézet szakértője, aki szerint ezért van nagy szerepe annak, hogy a kulturális együttműködésről is megállapodás született. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem értjük meg a modern Kína gazdaságát, kultúráját, már középtávon sem lehetnek sikeresek a gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink.

Egy magas üzleti körökben mozgó üzletember a már említett „barátság-faktor" kapcsán úgy fogalmazott, hogy kínai ügyfeleivel az átlagnál többet kell golfozni. „A kínaiak nagyon mosolygósak, és ezt szerintem sok magyar félreérti, azt hiszik, hogy könnyen „le lehet őket húzni". Attól tartok, a hazai üzletemberek eleinte sokat fognak csalódni a kínai üzleteik során. Ha nem szerzik meg a bizalmat, akkor el sem jutnak a racionális érveken alapuló üzletekig" - vélekedett.

Pető Ernő is azt hangsúlyozta, hogy a kínaiaknál a fontos dolgok nem az íróasztalnál dőlnek el, hanem inkább az ebédlőasztalnál. Oldottabb környezetben megegyeznek az alapokról, majd a tárgyalókban jöhetnek a kőkemény ártárgyalások. „Legfontosabb tanácsom a magyar üzletemberek számára, hogy vegyék komolyan a kínai befektetőket. Egy kínai sosem mondja, hogy „nem", csak azt mondja „talán", és a másik oldalnak éreznie kell, hogy ez most mit is jelent. És meg is lehet őket sérteni, nagyon komolyan. Az ember már csak azt veszi észre, hogy nem keresik többet, egyszerűen megszakadt a kapcsolat" - tanácsolta a kamarai elnök.

A kamarai elnök az esetleges veszélyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: Magyarország lehetőséget kapott, amit ki kell használni, hogy ne csak „kapu" legyünk ehhez a régióhoz, hanem inkább „előszoba". „Nagyon örülnék, ha nagy kínai cégek regionális központjai települnének ide Magyarországra. Komparatív előnyünk származhat például az olyan vasúti és folyami közlekedést érintő fejlesztésekből, amelyeket az EU különböző okok miatt a velünk egy időben csatlakozott országokban már nem támogat. Ennek viszont az az ára, hogy folyamatosan jó minőséget kell produkálnunk. A kínaiak nagyon minőségorientáltak, az ő szemüket nem lehet majd kiszúrni egy »hát, így sikerült« végtermékkel" - tette hozzá Pető Ernő.

Matura Tamás végül a reálpolitika szerepét hangsúlyozta. „Magyarország nagyon régóta tartja magát a kölcsönös be nem avatkozás elvéhez. Legyünk őszinték, korunk világgazdasági és világpolitikai realitásai mellett, illetve figyelembe véve Magyarország súlyát és szerepét, az egyetlen adekvát és felelős külpolitika az lehet, ha a hangsúlyt inkább a gazdasági együttműködésre helyezzük. Nálunk jóval nagyobb hatalmak - többek között az USA is - az utóbbi években szintén a gazdasági és pénzügyi együttműködésre helyezik inkább a hangsúlyt a Kínával való kapcsolatban" - mondta.

Ugyanakkor hozzátette: Kína beszállásával a gazdasági kockázatainkat csökkenteni tudjuk, de hogy ennek milyen hosszú-, vagy középtávú következményei lehetnek, és hogy mibe fog ez kerülni, azt most még nem nagyon látni.

A 12 megállapodás

Egyetértési nyilatkozat született a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztésérl, továbbá a befektetésösztönzésrl.
Szándéknyilatkozatot írtak alá a kulturális együttmŐ­ködésrl és kulturális központok kölcsönös létesítésérl.
A Huawei informatikai óriáscég európai ellátóközpont
létrehozásáról kötött stratégiai megállapodást.
A többségi kínai tulajdonú BorsodChem Zrt. 1,1 milliárd euró összegŐ pénzügyi együttmŐködési megállapodást kötött a Bank of Chinával.
Szolnokon egy évi 60 ezer tonna kapacitású citromsavgyárat szándékoznak létrehozni a kínaiak.
A világítótestek gyártásával foglalkozó CANYI New Lighting pedig európai termelési bázisról írt alá megállapodást.
A légiközlekedési cégeket egyesít és más ágazatokban is
érdekelt HNA-csoport stratégiai együttmŐködési megállapodást kötött a Magyar Tketársaság Zrt.-vel.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
és a Kínai Kereskedelmi Kamara között együttmŐködési
nyilatkozat jött létre a bilaterális üzleti tanács felállításáról.

Ven Csia-pao: Kína barátságos arca

Ven Csia-pao a hatodik politikus, aki a „Kínai Népköztársaság Államtanácsának vezetje”, vagyis a más országokban miniszterelnöknek megfelel címet viseli. 2003-ban nevezték ki erre a posztra, de már évtizedek óta komoly szerepl a kínai politikában. (Csao Ce-jang után második emberként tagja volt az 1987-es Budapesten tárgyaló kínai delegációnak is.). Ven 69 évesen a negyedik generációs kínai kommunisták közül való, és egyik meghatározó képviseljük. Finom beszédmodoráról, diplomáciai érzékérl és ers munkamoráljáról híres vezet (Orbán Viktorral a Gerbeaud Cukrászdában például reggel hétkor villásreggelizett), aki az igencsak zárkózott kínai rendszer egyik „legláthatóbb” politikusa, így nem véletlen, hogy mind Kínában, mind külföldön gyakran a „Nép elnökeként” nevezik. A külföldi sajtó számára a legmagasabb poszton lév politikus, akit meg tudnak szólítani. Ven Csia-pao természetesen a kommunista párt tagja (1965 óta), ezenkívül tagja a párt politikai bizottságának is, amely Kína legfels vezet testülete. A kilenc legbefolyásosabb politikus hivatalos kínai listáján Ven 2002 óta a harmadik helyen áll (a rangsort Hu Csin-tao államelnök, egyben pártftitkár vezeti).
A miniszterelnök népszerŐségét növeli az, hogy általában látogatja meg az országban a katasztrófasújtott területeket, ahol a segítség szervezése mellett az emberek bátorításával is foglalkozik. Politikai túlélként is emlegetik, hiszen az egyetlen kínai politikus, aki három egymást követ pártftitkár ideje alatt is a politikai bizottság tagja maradt. Bár vezet politikusként 1989-ben részt vett Csao Ce-jang pártftitkár mellett a Tienanmen téren tüntet diákokkal való tárgyalásokban, de míg a ftitkár megbukott és haláláig hosszú éveken át házi rizetben tartották, Ven megtartotta pozícióit. Megfigyelk úgy vélik, hogy a politikai ranglétrán való villámgyors felemelkedésében nagy szerepet játszott kiváló intelligenciája és fotómemóriája is. Egyszer úgy nyilatkozott, hogy a svájci nagykövet egy számítógép memóriájához hasonlította az agyát, elismerve, hogy valóban több statisztikát is tud fejbl idézni. A miniszterelnök geológiai és mérnöki szakmai háttérrel rendelkezik, és irányítja az ország gazdasági reformjait is. (Petrcz Jordán)

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit