A magyar társadalom emlékezetéből teljesen hiányoznak ezek a hőstörténetek. Gur Dávid arcképcsarnoka csupa bátor fiatalnak állít emléket. Sokáig csak az áldozatokról tudtunk, akiket elhurcoltak, meggyaláztak, legyilkoltak, akiket megbénított a félelem, akár a vágóhídra terelt juhokat.
Berkovits György Ckó, a fényképész című regényében a következő megrendítő sorokat adja Barbara, a félzsidó asszony szájába: „Ckó, hát arra gondoltam én is álmomban, hogy nekik megyek, de aztán letettem róla, pedig, ha megtámadom őket, akkor legalább ellenálló, illetve hős lehettem volna, mártír.”
A cionista ellenállók megtették, amit Barbara és vele együtt sokan nem mertek megtenni, helyettük is „nekik mentek, ellenállók lettek, hősök és mártírok”, de nem lemészároltak.
2016. 04. 08. (XX/14)
