Jézus húsvét (a kovásztalan kenyerek ünnepe) előtt hat nappal ment a Jeruzsálemtől két és fél kilométerre keletre fekvő Betániába, Lázár falujába, ahol meg szokott szállni, hogy az ünnepet a szent városban töltse tanítványaival. Ahogy az evangélium említi, egy bizonyos poklos Simon házánál vendégeskedett, amikor is egy asszony, Mária, drága olajjal megkente Jézus fejét és lábát. Júdás ekkor határozta el, hogy elárulja Mesterét. Felajánlotta szolgálatait a főpapoknak, akik harminc ezüstöt adtak neki.

Jézus a következő napon vonult be szamárháton Jeruzsálembe, ahol Messiásként dicsőítette a tömeg; majd éjszakára visszament Betániába. Útja másnap ismét Jeruzsálembe vezetett. Útközben megátkozott egy terméketlen fügefát. Márk beszámolója szerint négy nappal húsvét előtt került sor a Szentély megtisztítására: Jézus kiűzte az árusokat és pénzváltókat a Templom-hegyről Ézsaiás prófétára hivatkozva:

„Nincsen-é megírva: Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt."

(Márk evangéliuma 11:17)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Magányban is reményt ad a húsvét

Bizarr atmoszférát kölcsönzött a Húsvétnak a koronavírus világjárvány. A kereszténység legnagyobb ünnepén, magánkörre, családi otthonokra korlátozódnak megemlékezéseink az ilyenkor szokásos nagy közösségi események, ünnepi istentiszteletek helyett. (2020.04.10.)

Mészáros István László / Hit és értékek

hetilap

Hogyan lett a szenvedésből örömünnep?

A kereszténység közel kétezer éve Jézus Krisztus megfeszítését és feltámadását, valamint örök létezését hirdeti. Ez idő alatt ősi civilizációk semmisültek meg, öröknek vélt hatalmi rendszerek omlottak össze, nagy népek lettek jelentéktelen szereplők a történelem színterén; s bár a kereszténység is hordozza a két évezred viharainak és katasztrófáinak maradandó nyomait, az evangélium üzenete ma is ugyanaz, mint Péter és Pál apostol korában. (2019.04.18.)

Németh Sándor / Hit és értékek

hetilap

A pészach és a húsvét párhuzamos üzenete

A húsvét nem a tojásról, nyulakról és locsolkodásról szól, hanem a lehető legnagyobb, legkomolyabb, de egyben legörvendetesebb eseményekről. (2018. 03.29.)

Nasinszky Péter / Hit és értékek

hetilap

Jézus pere és a feltámadás: nagy fordulat a harmadik napon

„Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki jön az Úrnak nevében!“  Ezzel a drámai mondattal hagyta maga mögött Jézus azt a várost, ahol éppen királlyá akarták tenni. Jeruzsálem polgárai a négynapos bomló hulla, Lázár föltámasztása után, ugyanis meg voltak róla győződve, hogy Ő Dávid fia, az előre megígért Messiás. (2017. 04.13.)

Morvay Bátor / Hit és értékek