A Biblia nem sokat árul el Jósiás hatalomra kerülésének politikai hátteréről. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az asszír Szanhérib Kr. e. 701-es hadjárata csak Jeruzsálem ellen volt sikertelen, egyébként Júdea egészére vonatkozóan mélyreható politikai, demográfiai, gazdasági, társadalmi és vallási-kulturális változásokkal járt. Jósiást sokszor olyan független uralkodónak látjuk, akinek az asszírok távozása után kialakult hatalmi vákuumban sikerült reformpolitikáját megvalósítania. Nadav Na’aman izraeli történész véleménye szerint az asszír birodalom krízise a Kr. e. 623-as polgárháború idején köszöntött be, ezért kezdődött Jósiás vallási reformja is a király 18. évében, vagyis Kr. e. 622-ben.
Jósiás mindössze nyolcesztendős korában került a trónra, s bár a 2Krónika 34:3 hangsúlyozza, hogy „mikor még gyermek volt, kezdte keresni az ő atyjának, Dávidnak Istenét”, ez aligha történhetett másként, mint hogy a gyermek ugyanúgy gyámság alatt állt, mint elődje, az ugyancsak kiskorúként hatalomra került Jóás király. Jóás gyámja Jehójáda főpap volt, Jósiásnál viszont gyaníthatóan Hilkija főpap töltötte be ezt a tisztet. A 2Krónika 34:3 elbeszélése szerint a király már 12 évesen „elkezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet a magaslatoktól, Aseráktól, bálványoktól és öntött képektől”; ezzel szemben a 2Királyok 22:3 szerint Jóás 18 évesen kezdte meg a Templom renoválását. A két adat nem áll ellentétben egymással, hiszen Jósiás nagy jelentőségű vallási reformja négy nagy területre terjedt ki: a bálványimádás felszámolása az ország egész területén; a jeruzsálemi Templom renoválása; a Törvénykönyv megtalálása; a páskaünnep megtartása.