Mióta érzékelhető az egyházi témákat kutatók intenzívebb jelenléte a levéltárban?
- Az úgynevezett belső reakció elhárításával foglalkozó csoportfőnökség anyaga már 1998 óta kutatható jogelődünknél, a Történeti Hivatalnál, igaz, a törvényi kritériumok miatt kevés irathoz lehetett hozzáférni, szinte védték az információt. A 2003. évi III. törvény - mely az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szól - tárta szélesebbre a kaput, és azóta mennyiségét és minőségét tekintve is megváltozott a kutatható iratok állománya. Azóta valamennyi nagy- és kisegyház részéről rendszeres és folyamatos a kutatási igény. És innentől kezdve válik még érdekesebbé, hogy kiket és mennyire foglalkoztat a múlt megismerése és befolyásol a szaporodó publikációkban feltárt tényanyag. Azok, akik eddig úgy gondolták, hogy nincs miért bolygatni a múltat, kénytelenek lesznek megváltoztatni a hozzáállásukat. Kutatási területemen (az egyházak pártállami története) is azt tapasztalom, hogy az érintettek részéről a jelenleginél talán nagyobb figyelem, föltárási kíváncsiság, megismerési igény is megnyilvánulhatott volna az elmúlt hét évben.
Ezek szerint az egyházi múltat célirányosan kutatók kellő mennyiségű információt összegereblyézhettek - vagy összegereblyézhettek volna - ahhoz, hogy a széles nyilvánosságot is beavathassák a titkaikba?