C harles Spencer Chaplin tehetséges varietéénekes szülők sarjaként látta meg
a napvilágot 1889-ben Angliában, ám szülei hamar elváltak, és őt és
féltestvérét, Sydney-t édesanyja nevelte. Az énekesnő tehetségének köszönhetően
eleinte még jómódban élt a család, ám elhúzódó betegeskedése miatt búcsút
kellett intenie a rivaldafénynek. A nyomorúságok idején Isten felé fordult, és a
protestáns Christ Church közösségbe kezdett járni. Nagy hatással volt rá az
evangélium, ami a fiaiban is maradandó nyomot hagyott.
A gyerekek többször menhelyre és árvaházba kerültek, mivel édesanyjuk idegeit
kikezdték a bizonytalan életkörülmények és az alultápláltság, így a kis
csavargók életérzéseit Charlie korán megtapasztalta. Nyolcévesen már abbahagyta
tanulmányait, és táncolással keresett pénzt, ám kis idő múlva asztmás lett, és
hónapokra ágynak dőlt. Betegsége alatt édesanyja az ablak elé ülve eljátszotta
neki, mi történik az utcán. Bár gyerekkorában volt újságárus, nyomdász,
játékkészítő, üvegfúvó, kifutófiú, mindvégig egy cél lebegett a szemei előtt: a
színház. Alig múlt tizenkét éves, és álma valóra vált, két évet még
hozzáfüllentett a korához, és megnyílt előtte a színészi pálya.
Karrierje Amerikában bontakozott ki. A Keystone Stúdió a jó nevű színész
felvételével maga sem tudta, hogy gyémántra lelt: az ifjú Chaplin életre hívta a
kis csavargót, akit a közönség azonnal a szívébe zárt. Filmjeiben mesterien
ötvözte a tragikumot a komikummal, ez egyedülálló ismérve lett műveinek.
Nemsokára maga írta, rendezte és játszotta a filmjeit, sőt a zenét is ő
szerezte, és a többi szereplőnek is ő tanította be a szerepeket. Pantomimjátéka
azóta is színészi kihívás – egyszerű, természetesnek tűnő táncmozdulatait sok
gyakorlás után sem könnyű utánozni.
A filmek sikere mellett a bevétele is nőtt, majd barátaival saját filmstúdiót
alapított, hogy megtörjék a készülődő filmipari kartell uralmát. Tervük
sikerült, és hatalmas bevételre tettek szert. Édesanyjáról bőkezűen gondoskodott
haláláig, aki örült a sikerének, de boldogabb lett volna, ha Charlie a művészlét
helyett Isten szolgálatába áll.
2006. 12. 14. (X/50)
