Harrison Ford George Lucasszal
A negyedik Indiana Jones-filmet is a Spielberg–Lucas rendező-producer páros
jegyzi, amihez a kalandfilmek Oscar-díjazatlan királyát hívták
kasszabiztosítéknak, így került ismét a hatvanöt éves Ford fókuszba. A film
bemutatása után négy nappal máris behozta a költségét (185 millió dollárt),
ezzel a rendező legjövedelmezőbb mozijának indult.
„Az elmúlt nyolc-tíz évben olyan filmeket készítettem, amikre nekem volt
szükségem. Ezt a filmet azonban nektek csináltam!” – így ajánlja új filmjét
Steven Spielberg, s ez Ford egyszerű felfogásával nagyon is egybevág: „Azoknak
az embereknek dolgozom, akik fizetnek egy film megtekintéséért... Kissé távol
állok a hivatásos kritikusoktól” – üzente Cannes-ból. Ford a filmjeivel
világviszonylatban harmadik legnagyobb összesített mozibevételét produkálta, 5,6
milliárd dollárt (ennek ötödéért egyedül Indy a felelős), így nem is meglepő,
hogy 2001-ben még ő számított a leggazdagabb férfiszínésznek. De mi indította el
a filmszínészi pályán? „A kudarc – minden más területen” – válaszolt egyszer
Ford szokásos szókimondó modorával.
Tanult angol irodalmat és filozófiát is, de elégtelen eredményei miatt kicsapták
a főiskoláról. Legnagyobb kedvvel a színjátszó körben fordult meg, ahol legalább
lányokkal ismerkedhetett. A tanulmányi viszony megszüntével az egyikükkel útnak
indult Los Angelesbe, aki az akkor huszonegy esztendős Harrison felesége is lett
– tizenöt évre. Ford pizzasütőként nem ért el biztató sikereket, a színházi
szereplést unta, kezdeti filmjeleneteit pedig valami okból rendre kivágták. Az
időközben megérkezett két kis Fordra is tekintettel igyekezett családja fölé
önerőből fedelet húzni – könyvből kitanulta az ácsmesterséget, amely később
rendhagyó módon végleg a színi pályára terelte. Véletlenül éppen ott talált
ácsolni – díszletet vagy ajtót –, ahol szereplőválogatások zajlottak. George
Lucas első közös filmjükhöz így szúrta ki őt, de ezzel még nem futott be,
egészen addig folytatta a kétkezi munkát, míg 1977-ben ismét sikerült
összebarkácsolnia egy szerepet – nem mellesleg a cinikus űrkalandor karakterét a
Csillagok háborújában. Filmbeli partnernője (Leila hercegnő) azzal a jól előre
megfontolt szándékkal érkezett a forgatásra, hogy valakivel tartós viszonyba
kezd; kapóra jött a sármos Harrison, Fordéknál pedig kitört a házasfelek
háborúja. A színész a Star Wars következő felvételeire már elvált emberként
utazott.
Az Apokalipszis most forgatásán ismerte meg második nejét, az E. T.
forgatókönyvíróját. „Valahogy házasságba fordult a kapcsolatunk. Nem emlékszem,
hogy valaha is megkértem volna a kezét” – nyilatkozott Ford további két gyermeke
anyjáról. Válásuk azonban sokak számára emlékezetessé vált, s bár a szakmai
elismerések még váratnak magukra, valamiben sikerült Fordnak még a hollywoodi
mezőnyben is az élre törni: ez pedig a rekordköltségű válás. A húszévnyi
házasság egyik kibékíthetetlen ellentétét Calista Flockhartnak hívták. Ford
élettársa már az Ally McBeal-sorozatban is élethűen alakította a tartós
kapcsolat után sóvárgó címszereplőt, az alultáplált színésznő amúgy korban Ford
lánya is lehetne. Évek óta rebesgetik a pár egybekelését, de Ford keresetlen
szavai végeztek a kósza hírekkel: „Marhaság! Ez amolyan internetes városi
legenda. Jó ideje keringő pletyka, hogy végre elveszem feleségül Calistát!”
Nem így a filmvásznon, ahol végül Indy azt a csípős nyelvű szerelmét vezeti
oltárhoz, akit a közönség 27 éve megismert az első részben, s akitől III. Henry
Jones néven született fia a kalandordinasztiába, míg nem láttuk a családot. Az
ifjú létezése jobban meglepi tulajdon „édesapját”, mint a Lucas-sorozatokon
edződött mozinézőket. Indiana Jones kalandozásainak kora 1981-ben kezdődött: a
régészt először Az elveszett frigyláda fosztogatói, majd a Végzet temploma,
valamint Az utolsó kereszteslovag sodorta veszélyes kihívásokba. Dr. Jones
professzor elvetemült gazemberekkel, csodabogarakkal és veszedelmes, rusnya
állatokkal való állandó találkozása miatt rendszeresen kalandhőssé lényegül. A
színészt egyébként tiszteletbeli régésszé fogadta az Amerikai Régészeti Intézet,
amiért Jones megformálásával világszerte népszerűvé tette a régészetet. Fanyar
humora és flegma félmosolya révén a színész valóban a közönség kedvence lett, a
szakma ellenben nem hajolt meg tehetsége előtt. Ford egyébként rendre
visszautasított olyan filmeket, amelyek kollégáinak elismerést hoztak, mondván:
a karakter „túl erőszakos”, „túl negatív”, vagy mert a filmben sok gyerek hal
meg. Korunk első számú, többnyire kaszkadőrök nélkül játszó kalandszínésze
higgadtan látja saját szerepét: „Nem kockáztatom az életem más emberek javáért,
ezért sosem tekintettem magamra hősként, de szerintem Indiana Jones sem az. Ő
csupán elképesztő helyzetekbe kerül, és mindig kivágja magát.”
Harrison Ford bevallása szerint „emberként írnek, színészként zsidónak” tartja
magát; tudniillik, anyai ágon orosz zsidó bevándorlók, apai részről német
protestáns és ír katolikus felmenők szerepelnek a családfáján. Egy riporter
kérdésére, hogy szülei ezek után milyen vallásúnak nevelték, Ford félig viccesen
így válaszolt: „Demokratának”. Ennek megfelelően ostorozza Bush elnököt, és
főleg a közel-keleti külpolitikát. Helyteleníti az amerikai szabadelvű
fegyverviselést, Hollywoodot pedig kritikával illeti az egyre erőszakosabb
filmekért.
A megannyi sci-fi és természetfeletti témájú produkció ellenére Ford mindmáig
megmaradt szkeptikusnak. Jóllehet A kristálykoponya királyságában ismét okkult
erők működését és egy UFO-alapú civilizáció maradványait kísérheti figyelemmel a
nagyérdemű, „akiknek legfőbb kincse a tudás volt”. A hűvös logikát viszont
gyakran hiába keressük a történetben, így pazar látványvilág ide vagy oda, a
nézők figyelme sokszor a pattogatott kukorica felé kalandozik. A soron következő
részben állítólag emelkednek a tétek, és a cselekmény visszatér bibliai
tárgyhoz: Jézus Krisztus keresztfájáért folyik majd a küzdelem. n
Harsány környezetvédő, hadat üzent a trópusi esőerdők kiirtása ellen is.