„Igazi, klasszikus színjátszást fog képviselni” – mondták, amikor nemrég bejelentették, hogy Anne Hathaway alakítja a filmvilág egyik korai csillaga, az ötszörösen férjezett és többszörösen szenvedélybeteg Judy Garland életéről most készülő nagyjátékfilm és színdarab főszerepét. A hollywoodi sztárkultusz hajdanán nagyobb teret adott a habkönnyű játékfilmeknek és a „jó kislány” típusú szereplőknek, amelyeket a közönség viszont máig visszakövetel a színtérre. A romantikus álmok amerikai luxuskiadását vállaló filmipar a klasszikus értékeket kedvelők figyelmébe manapság Anne Hathaway filmjeit ajánlja.
„A családom számomra a legfontosabb dolog a világon” – állítja Anne, aki New Yorkban született, egy ügyvéd apa és színésznő anya legkisebb gyermekeként. Két bátyjával katolikus neveltetésben részesült, elmondása szerint „meglehetősen erős értékek” mentén. Gyerekkorában állítólag vadóc és fiús lány volt, aztán egészen tizenöt éves koráig apácának is készült, ám nagyobbik bátyja ekkor tudatta a családdal, hogy saját neme iránt vonzódik, s ettől fogva Anne méltánytalannak érezte, hogy egy olyan vallási rend elkötelezett tagja legyen, amelynek hivatalos álláspontja szerint a homoszexualitás bűn. A lány ma felekezeten kívüli, maga módján kereszténynek aposztrofálja magát, mivel még nem talált „magához illő vallást”.
A gimnáziumban a színjátszókörben forog és kórustag; tizenhét évesen már egy tévésorozat újoncaként szerepel. Miközben kivette részét az angol szakos egyetemisták sűrű hétköznapjaiból, alig tizenkilenc évesen a köztudatba is bevéste nevét a nagysikerű Disney-produkció, a Neveletlen hercegnő című film révén, amit még pár könnyed családi mozi követett. Ezért is érte meglepetésként a közönséget az első, „csak felnőtt nézőknek” besorolású (video) filmje, amiben – a kritikák szerint – számos jelenet csupán ürügyként szolgált pucér testek mutogatására. Hathaway kijelentette: erkölcsileg nem talál semmi kifogásolnivalót a meztelenkedésben, a „filmművészet” esetenként ezt megköveteli tőle.
Világsikert Az ördög Pradát visel című film hozott számára három éve. A divatvilág árnyoldalait és morális kérdéseket rokonszenvesen feszegető produkcióban Meryl Streep oldalán játszott, akit első számú bálványának tart. Streep pedig díszcsomagolásban azt jósolta az ifjú kolleginának, hogy a hihetetlen szépsége akadályozza majd leginkább a színi pályán. A Hathawaynek szinte alanyi jogon felkínált vígjátékszerepek mellett azért egyre inkább előtérbe kerültek a drámai karakterek is, eljátszhatta egy meleg cowboy hideg feleségét, továbbá Jane Austen angol írónőt kosztümben, csakúgy, mint egy elvonóból frissen szabadult drogfüggőt a Rachel esküvőjében. Az utóbbi alakításáról Hathaway szerényen úgy nyilatkozott, hogy talán végre rászolgált, hogy színésznőnek tartsák, s inkább másokat méltatott. Egyúttal filmfesztiválok kitüntetett résztvevőjévé is vált, bár az Oscar-díj elkerülte. Bevallása szerint színésznőként élvezettel feledkezik el saját életéről – még mielőtt spekulánsok a szerepeivel boronálnák össze magánéletét. „Nem vagyok az a fajta lány, aki az esküvőjéről álmodozgat” – nyilatkozta például legutóbbi filmje kapcsán, ahol a két vetekedő menyasszony barátnő egyikét játssza. Nem csekély önfeladást követelhet tőle tehát, hogy több filmben a menyasszony – vagy a menyasszonyságra áhítozó hajadon – szerepét osztják ki rá.
Karrierjének felívelésével egy időben még az újságíróknak boldogan mesélt „élete szerelméről” és ezzel együtt ritka szerencséjéről. Hathaway ugyanis négy éven át egy olasz ingatlanfejlesztővel élt együtt, akiről viszont tavaly nyáron kiderült, hogy adócsalásban és egyéb zavaros üzleti ügyekben játszott szerepe miatt szabadságvesztéssel sújtják – jóllehet, egész addig a Vatikán pénzügyi képviselőjét ismerték személyében. A kaméleon fiatalember öt évet, az ifjú színésznő kis híján idegösszeomlást kapott. A csalódott Anne szemlátomást összetört, lefogyott, s félő volt, hogy nem lesz képes meggyőzően alakítani az aktuális boldog ara szerepét – majd pár hónap múlva már egy hivatásos színész oldalán kezdett mutatkozni. Nyilatkozataiban feléledtek romantikus álmai: „Az nem annyira foglalkoztat, hogy megházasodjak. De nagyon szeretnék anya lenni, és nagyon kedvemre való, hogy találjak valakit, akit minden reggel felkelthetek magam mellett. Esetleg egy nap meggondolom – ha találkozom a megfelelő emberrel –, talán akkor férjhez megyek” – nyilatkozta a színésznő. Szó ami szó, eddig a Hathaway szülőknek be kellett érniük egy szál férfival, aki komoly jelét adta, hogy beházasodna a családba. Csakhogy ő nem Anne lányukat, hanem idősebbik fiukat vette el törvényes élettársul egy olyan államban, ahol melegjogaikkal élhettek. Ez ügyben a színésznő jogvédő szerepben is rendre feltűnik, hivatkozva arra, hogy barátainak zöme is meleg.
Anne Hathaway állítólag egy Oscar Wilde-sort ragadott meg élete mottójául, miszerint: „minél kevesebb szó esik az élet okozta sebekről, annál jobb”. Úgy tűnik, emelt fővel igyekszik fiatal felnőtt éveit átvészelni, mialatt a híres színésznő és egyben divatikonstátusszal járó követelményeknek is meg kíván felelni. „Nem tartom magam túl jó embernek – ismerte be két cigi között egy interjú során–, kicsit nagyon is hedonista vagyok. De tetszik a gondolat, ha valaminek a szolgálatára szánhatom magam, minden hiúságot mellőzve.” Az egykori fiús lány a Prada óta stílust teremtett, bevallása szerint a filmbeli szerepét követően mindig nagyon odafigyel a külsejére, és nem régóta egy parfümkampány főszereplőjévé is megtették.
„Anne amolyan régimódi, klasszikus szépség” – hangzanak az elismerő szavak azoktól, akik számára elég normális, átlagos nőnek tűnik; botrányok, sztárallűrök és plasztikai műtétek nélkül. A fanyalgók szerint a hölgyet egyszerűen ilyen hírességnek találták ki, aki ha nem is eget rengető, de még eladható tehetség az imázspiacon. Mindenesetre jelenlegi szerepében már inkább adhatja önmagát: egy olyan filmet forgat, ahol az általa megformált nő szakít esküvői terveivel és tökéletesnek tűnő vőlegényével, hogy rájöjjön, kicsoda is valójában.
2009. 06. 26. (XIII/26)
