1981-ben történt, hogy egy híres dán dzsessz-zenész családból származó, tizennyolc éves hivatásos teniszjátékos fiatalember, Lars Ulrich hirdetést adott fel egy Los Angeles-i lapban, mely szerint „dobos keres más metálzenészeket, hogy együtt nyomjuk az Iron Maidennel". Hirdetésére jelentkezett is James Hetfield énekes gitáros, kinek édesanyja énekesnőként az opera világában mozgott otthonosan. Hetfieldet szülei az önmegváltást hirdető, szentháromság-tagadó szekta, a Keresztény Tudomány hitelvei szerint nevelték. A kis James számára mégis a legnagyobb lelki törést az okozta, hogy a vallásukhoz bigott módon ragaszkodó szülei az orvosokat és az orvosságokat egészen anyja rákban bekövetkezett haláláig fanatikusan elutasították. A Keresztény Tudománnyal végleg szakítva Hetfield a brit heavy metal újhulláma felé fordult, és gitárt ragadott kezébe.
Ulrich és Hetfield egy night-clubban akadtak újdonsült basszusgitárosukra, Cliff Burtonre, aki gyerekkorában még zongoraleckéket vett ugyan, ám érdeklődése a klasszikus zenéről a heavy metal irányába terelődött bátyja korai halálát követően. A tragédiát feldolgozandó napi hat órát gyakorolt basszusgitárján egészen a professzionális szintig. Így klasszikus zenei műveltségét felhasználva döntő szerephez jutott a Metallica zenéjének harmonizálásában.
Bandájuk első gitárosa, Dave Mustaine jehovista családban nőtt fel. Neveltetése elleni lázadásként a nyolcvanas évek elején csatlakozott a Metallicához, ám, mivel a velük eltöltött két év alatt több alkalommal is az állandósuló drog- és alkoholproblémái miatt összetűzésbe kerültek, kénytelenek voltak megválni tőle. Frissen alakuló bandájába, a Megadeth-be bevette David Warren Ellefsont, egy minnesotai keresztény családból származó basszusgitárost - aki gyermekéveiben még szaxofonon kísérletezgetett - és Chris Poland dzsesszgitárost.