A 78 éves Sachs a svájci Gstaad városában levő nyaralójában lőtte agyon magát. Búcsúlevelében, amit kívánságára a család nyilvánosságra hozott, Sachs leírta, hogy orvosi szaklapok alapján diagnosztizálta magánál az Alzheimer-kórt. „A szellemi kontroll elvesztése életem felett egy olyan méltóságon aluli állapot lenne, hogy elhatároztam, teszek egy lépést az ellenkező irányba" - írta Sachs. A hírességnek úgy tűnt, hogy az utóbbi időben rendkívül gyorsan romlott az emlékezete és szókincse, valamint feledékeny lett. Az önmagán észlelt tünetek alapján úgy érezte, hogy nincs más megoldás. A német lapok emlékeztetnek arra, hogy Sachs apja is önkezével vetett véget az életének.
Sachs édesanyja, Eleonore az autógyáros Opel családból származott, aki miután elvált férjétől, a Fichtel & Sachs konszern tulajdonosától, menekülésre kényszerült. A bíróság a közös gyermekek felügyeleti jogát a nemzetiszocialista párttag Sachsnak ítélte (a nagyiparos apa jó kapcsolatban állt Göringgel és Himmlerrel, de a háború után gyorsan rehabilitálták). A fiatalasszony két kisfiával - Gunter ekkor hároméves volt csupán - Németországból Svájcba menekült. Lenzerheidében telepedtek le, és hamar megszokták a svájci nagyvilági életstílust. Gunter rendkívül sportos alkat volt, nemcsak síelt és bobszánkóval versenyzett, de a teniszütővel és a focilabdával is jól bánt. Természetesen a tanulással sem volt gondja, matematikát, gazdaságtant tanult, és tolmácsdiplomát is szerzett.
A Sachs-vállalat felügyelőtanácsának egyik vezetőjeként dolgozott, ám a művészet már ekkor is meghatározó szerepet játszott életében. Múzeumokat alapított és vezetett, kiállításokat szervezett szerte a világon, és saját gyűjteményével is az európai modern művészeti élet egyik meghatározó személyisége lett.