Ez év április 25. napján 10.15-kor három önkormányzati alkalmazott lépett be Kaszás Zoltánnak, a Centenáriumi Általános és Szakiskola igazgatójának szobájába. Azt kérték, hogy azonnali hatállyal adja át nekik az iskola hivatalos dokumentumait, ellenőrzés céljából. Kicsit furcsa volt, mert nem sokkal ezelőtt már végeztek egy részletes ellenőrzést az intézményben, és a belső ellenőr jelentős kifogásokat nem talált; igaz, az illető ellenőr azóta már nem alkalmazottja az önkormányzatnak. Akkor két nap alatt mindent ellenőriztek, a naplóktól kezdve a személyi anyagokig, de néhány dokumentum azóta sem került vissza az iskolához. A jelentésben számos hanyag, jogszabálysértő mulasztást véltek felfedezni, amiről megjegyezték, hogy „bizonyítást nem igényelnek”. Az igazgató úr, aki 1979 óta tanít az iskolában és ’89 óta tölt be vezető pozíciót, nyolc napon belül benyújtotta az ellenvetéseit, minden egyes cáfolatához pontos, konkrét jogszabályi hivatkozást csatolva. A jelentés szerint az igazgató úr megjegyzései miatt az eredeti anyag „átvezetést nem igényel”. Kaszás urat két hónapon belül fegyelmi eljárással menesztették hivatalából. Az iskolát szintén jól ismerő, vele sok-sok éve együtt dolgozó helyettese vette át az intézmény irányítását, majd gyors nyugdíjazása miatt új igazgatóhelyettes kinevezésére került sor. Az igazgatói posztra pályázatot írtak ki.
Első felvonás
A kiírt pályázat iránt többen érdeklődtek, majd amikor a körülményekről értesültek, egy pályázó kivételével visszaléptek. Ő az a Horváthné Sabáli Éva volt, akit nemrégiben dr. Beer Miklós megyéspüspök úr menesztett igazgatói posztjáról a péceli Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolából a szülők kérésére, akik azt kifogásolták, hogy az említett hölgy agresszíven és durván bánik a gyermekekkel. Sajnálatos módon erről az „oldaláról” a Centenáriumi iskola tantestülete is meggyőződhetett tizennégy évvel ezelőtt, amikor viselkedésével kisebb botrányt okozott az intézményben. Az iskola pedagógusainak elmondása szerint Horváthné Sabáli Éva ugyanis nyomdafestéket nem tűrő szavakat ordítozva rontott be az épületbe, és többüket megfenyegette. Akciójának apropója az volt, hogy férjét – aki az iskolában tanított – alkoholos állapotban elkövetett felelőtlenség miatt elbocsátották. Habár Horváth úr akkor beperelte ezért az iskolát, a Legfelsőbb Bíróság ez utóbbinak adott igazat, azaz helyesnek nyilvánította annak a tanárnak a menesztését, aki egy iskolai kiránduláson erősen ittas állapotban otthagyta a gyerekeket a pályaudvaron, és egyedül tért haza.
2012. 11. 16. (XVI/46)
