hetilap

Sok közös vonása van a nemrégiben elhunyt korszakalkotó Steve Jobsszal, de vele ellentétben Musk egyszerre több vasat tart a tűzben. Párhuzamosan három iparágban is maradandót alkot: az internet, az űrkutatás és a tiszta energia területén. Hetek óta legújabb találmányával, az 1000 km/óránál nagyobb sebességgel száguldó, tizedáron kivitelezhető, Hyperloop névre keresztelt repülő vonatával tartja lázban az amerikai társadalmat.

Elon Musk korunk egyik legkiválóbb feltaláló-vállalkozója. Tizenkét éves volt, amikor eladta saját készítésű videojátékát; huszonnégy, amikor a stanfordi doktorálás helyett leprogramozta az online tartalomkezelő szoftvert, a Zip2-t; huszonnyolc, amikor elindította a PayPal elődjét, az X.com-ot, és harmincegy, mire a PayPal eladásával milliomosnak mondhatta magát. Már ez is szép teljesítmény lenne egy átlagembertől, de Musk valóságos csodabogár, karrierje még koránt sincs leáldozóban.

Társalapítója az űrtechnológiával foglalkozó Space Exploration Technologies-nek (SpaceX), az elektromos autókat gyártó Tesla Motorsnak és a napenergiát hasznosító SolarCity-nek is. Utóbbihoz állítólag a 2004-es Burning Man fesztiválon kapta az ötletet. (A nevadai sivatagban évente megtartott rendezvény a „radikális önkifejezés” és „művészet” okkult elemekkel kevert eszköze.) Ambiciózus terveire nézve így fogalmazott: „Olyan dolgokban szeretnék részt venni, amelyek megváltoztatják a jövőt. Ha az emberiség ki tudja terjeszteni a határait a Földön kívülre, akkor véleményem szerint ez az, ahol a jövő eldől.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek