Az egyik legismertebb hungarikumnak tartott kockáról a találkozón az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Ez az időtlen játék a világ minden részén az európai zsenialitás ikonikus szimbóluma lett. A Rubik-kocka a zavarba ejtő komplexitás, a győzedelmes intelligencia, a kreativitás és az innováció végső metaforája.” A kreativitás valóban Rubik Ernő ars poeticájának tekinthető, de a világhírnév és a siker nem volt magától értetődő. Olyannyira, hogy még Rubik számára is meglepetést okozott, különösen, hogy negyven év után sem múlt el az érdeklődés találmánya iránt.
Ifj. Rubik Ernő 1944. július 13-án Budapesten született, s már édesapja számára sem volt ismeretlen a feltalálói pálya. Az idősebb Rubik Ernő először gépészmérnök, majd pilóta lett, végül a legismertebb magyar repülőgép-tervezőként vált ismertté, munkásságáért 1963-ban Kossuth-díjat kapott. Fia is a műszaki pálya felé vonzódott, először a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 1967-ben építészmérnökként, majd 1971-ben elvégezte az Iparművészeti Főiskolát is, ahol szobrászatot, majd építészetet tanult. A párhuzamos sikerek sokoldalú tehetségének köszönhetően egész pályafutását végigkísérték, 1968 és 1975 között építésztervezőként dolgozott, mellette 1970-től 1988-ig az Iparművészeti Főiskola tanársegédje, majd adjunktusa, végül docense lett.
1974 tavaszán térbeli szemléltetőeszköznek szánva született meg az első, 2 × 2 × 2-es kocka, mely ekkor még nem volt működőképes. A problémát a kocka egybeszerkesztése okozta, ugyanis mindhárom tengelye körül elforgathatóvá kellett tenni. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Kísérletezett mágnesekkel is, így viszont könnyen szétesett a kocka. A problémát végül a kocka elemeinek megfelelő alakúra faragása oldotta meg. A kockák mozgásának megfigyeléséhez különböző színekkel jelölte meg az oldalakat. Erre különösen nagy figyelmet fordított, a két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböztek: a fehérrel átellenesen a sárga, a pirossal a narancssárga, a kékkel a zöld szín szerepelt. Saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak az eredeti célra alkalmas (térbeli mozgások szemléltetésére), hanem egyben jó játék, ennél fogva értékesíthető is.
2014. 04. 11. (XVIII/15)
