Nem lövünk nagyon mellé, mikor azt mondjuk: a futball a legnépszerűbb sport a világon. Embereket emel fel egy szempillantás alatt, de le is taszíthatja őket. Ez történt most Brehmevel is. A nyolcvanhatszoros kiváló védőjátékos nyolc gólt szerzett a nemzeti csapatban, ám ezek közül talán csak egy maradt meg a német szurkolók emlékezetében. 1990-et írtunk. A világ Olaszország felé fordult, ahol vb-t rendeztek. Németország és Argentína fej fej mellett menetelt, hogy aztán az utolsó, minden kérdést lezáró mérkőzésen egymásnak feszülve eldönthessék: ki lesz a világ legjobbja. Lassan csordogált az összecsapás, egészen a 65. percig, mikor is a játékvezető zuhanyozni küldte az egyik argentin játékost. Németország a kiállítás után magához ragadta a kezdeményezést, de nem tudtak betalálni, pedig számtalan helyzet adódott. Egészen a 84. percig 0–0 állt az eredményjelzőn, sokan már a túlórát várták. Akkor azonban derült égből villámcsapásként egy Rudi Völler ellen elkövetett szabálytalanság után a tizenegyes pontra mutatott a bíró. Andreas Brehme vállalta el a büntetőt, mivel az előre kijelölt játékosnak megremegett a lába. Több millió német szurkoló odahaza és a határon túl lélegzetvisszafojtva nézte és hallgatta az eseményeket. Brehme higgadt maradt, nekifutott és berúgta. Világbajnokok lettek. Később elmondta, nem volt jogos a 11-es. De ez nem osztott, nem szorzott, a németek a világ tetejére ülhettek. Mindenki róluk beszélt, őket éltette. A sikerrel együtt járt minden földi jó, a ragyogás és még több pénz, amivel Brehme nem tudott mit kezdeni. A vb után egészen 1998-ig futballozott aktívan, abbahagyta, majd a 2000-es évek elején elkezdett edzősködni. Kiugró sikereket nem ért el, így 2006 után egyetlenegy csapatnál sem találkozhattunk a nevével a kispadon.
Idővel Andreas annyira nem figyelt a pénzre, hogy az szó szerint kifolyt a keze közül. Hitelt hitel követett, így mára már oda jutott, hogy képtelen visszafizetni azt a 200 ezer eurót, amivel tartozik. Utolsó lehetőségként bedobta, hogy elárverezi a 400 ezer eurót érő házát. Mikor kiderült, hogy milyen súlyos helyzet állt elő, Franz Beckenbauer azonnal korábbi játékosa segítségére sietett egy felhívással, miszerint létre kell hozni egy olyan alapot, ami a bajba jutott egykori nagy focistákat támogatja. Kérdés, hogy ez a felhívás milyen érzéseket vált ki az emberekből, hiszen köztudott, hogy a futballisták nem átlagos fizetésekkel tértek haza a hónap végén. Jogosan kérdezhetik hát, hogy hová tűnt az a sok pénz? Hiszen nem Brehme az egyetlen lecsúszott egykori futballista, aki elherdálta vagyonát. Számtalan esetről hallani a nagyvilágban. Legutóbb a volt válogatott kapusról, Eike Immelről lehetett hasonlót olvasni más portálokon. Immel sem tudta a hitelezők felé kötelezettségeit teljesíteni. Mindent megpróbált, semmi nem jött össze, a végén már odáig süllyedt, hogy egy nevetséges túlélőshow-ban bohóckodott alamizsnáért.
Röviddel Beckenbauer felhívása után egy ember ajánlott fel igazi segítséget. Olivier Straube, Brehme egykori csapattársa nyilatkozta azt, hogy készek vagyunk felvenni Andreast a cégünkhöz, amely fürdőszobák és mellékhelyiségek takarításával foglalkozik. Megtanulhatná, hogy mit jelent valódi munkával pénzt keresni. Ez segítene neki a saját megítélésének javításában. Így múlik el a világ dicsősége...
2014. 10. 31. (XVIII/44)
