hetilap

A teljesen kiszámíthatatlanul jelentkező, tisztasági óvintézkedésekkel is kivédhetetlen kórképet Jacob von Heine azonosította, fertőző jellegét a svéd Oskar Medin állapította meg, innen a betegség egyik neve. A polióvírus megfertőzi a mozgató idegsejteket, s ez által izombénulást okoz. Leggyakrabban a végtagok válnak mozgásképtelenné, de károsodhat a légzőizmok beidegzése is. Ilyenkor csak a mesterséges lélegeztetés tudja életben tartani a beteget, amit akkoriban vastüdővel tudtak biztosítani, vagyis a betegek egész éle-­­tüket egy fémhengerben töltötték. A szülők rettegtek, mivel az évente előforduló járványok pusztítása egyre növekedett. Az 1952-es járvány volt a legszörnyűbb Amerika történelmében, amikor is közel 58 ezer esetet jelentettek be, több mint háromezren meghaltak, és 21 ezer személynél maradt vissza bénulás. Az áldozatok nagy része gyermek volt.

A megmentő

Jonas Salk 1914-ben született New York-i zsidó bevándorlók gyermekeként. Bár a szülők nem voltak sem gazdagok, sem iskolázottak, gyermekeik oktatására nagy gondot fordítottak. Tizenhárom éves korában Jonas egy olyan középiskolába kezdett járni, mely ugródeszkaként szolgált a tehetséges, de nem jómódú emigráns családok gyerekei számára, színvonala a legjobb magániskolákéval vetekedett. A középiskola után a szülők beíratták gyermeküket a viszonylag kevésbé ismert New York-i Orvosi Egyetemre. Részben anyagi megfontolás állt a háttérben, de az is közrejátszott, hogy sok jeles orvosi egyetemen kvótarendszer volt érvényben. (1935-ben a Yale-re 501 jelentkezőből 76-ot vettek fel, és bár a jelentkezők 40 százaléka zsidó volt, közülük mindössze öt nyert felvételt.)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek