Mióta rajzolsz? Hogy lettél rajzolóművész?
– Gyerekkorom óta mindig rajzolok, és legtöbbször ajándékba: okleveleket, szülinapos rajzokat. A rajzolást nem tanultam, autodidakta vagyok. Valahogy csak úgy jött. Aztán másfelé kanyarodtam: édesapám gépészmérnök volt, s magam is megkedveltem ezt a szakmát. Arra, hogy a rajzolást válasszam, egy tátrai kirándulás vezetett rá. A csapat szétszakadozott, és egyedül baktattam felfelé a Chopokra. Rájöttem, hogy elég nagy marha vagyok, ha nem használom ki valahogyan ezt a tehetségemet. Mivel az embereknek adok a rajzaimmal, vagyis a populáris, alkalmazott művészet irányába mentem el, talán ez nem is baj: így alakulhatott ki az a stílus, amit most láthat a közönség. Amúgy pedig gépészmérnöki és coach diplomám van.
Milyen események és személyek voltak rád meghatározó hatással?