Georg Friedrich Händel a szászországi Halléban született 1685. február 23-án, egy akkor már 63 éves híres sebészorvos fiaként. Az idős apa a jogi tanulmányokban látta fia biztos jövőjét, de a kis Georg a zene iránt kezdett érdeklődni. Apja tiltása ellenére a padlásukra csempészett egy kis klavikordot, és azon gyakorolva sajátította el az alapokat. Amikor a szász herceg, akinél az apa szolgálatban állt, orgonálni hallotta a fiút, sikeresen feloldatta a tilalmat, lehetővé téve, hogy a fiatal Händel mindkét területen képezze magát.
A fiú a hallei F. W. Zachow keze alá került, aki látva tehetségét, az orgona- és csembalójátékon kívül zeneszerzésre is tanította. Miután meghalt az édesapja, végakaratát tiszteletben tartva Händel a hallei egyetemen kezdett jogot tanulni, miközben zenei tanulmányait is folytatta, sőt, zenészként állást is szerzett: a hallei református templom orgonistája lett. A joggal egy évig birkózott, végül mestere tanácsára otthagyta az egyetemet és a várost, és az opera műfajának akkori fellegvárába, Hamburgba költözött.
Három év múlva, húszéves korában már be is mutatták első saját operáját, az Almirát, amivel mindjárt sikert is aratott. Az itt töltött néhány év egyik legizgalmasabb eseményét egy kardpárbaj jelenthette számára: egy hirtelen, de heves veszekedés fajult el közte és barátja, Johann Mattheson között. Händel életét végül egy nagyméretű gomb mentette meg.
2015. 11. 27. (XIX/48)
