1. Az édesapja 16 évesen csapatba tette
Valószínűleg keveseknek mond valamit Purczeld Ferenc neve. Pedig ezen a néven született Puskás Öcsi. A sváb családok azonban tartottak a kitelepítéstől, ezért a Purczeld család felvette a Puskás nevet. Puskást sokan később is „Svábnak” becézték. De több beceneve is volt. Az Öcsi becenevet 15 évesen kapta az idősebb kispesti játékosoktól. Ekkor csatlakozott a kispesti felnőtt csapat keretéhez, azután, hogy édesapja lett a vezetőedző.
Apja komoly szakmai befolyást gyakorolt első profi éveire. Ő tette be a csapatba 16 évesen, és az ő hatására mondott 20 évesen nemet a Juventus ajánlatára. Gianni Agnelli, a Fiat vezére a mai árfolyamon 40 millió forintot ajánlott Puskásnak az aláírásért, és bármekkora gázsit hajlandó lett volna kifizetni. Azt is felajánlotta, hogy Puskás édesapját edzőként alkalmazzák. Puskás az apja hatására azonban ennyit mondott: fütyülök rá. Valószínűleg az életét köszönhette a döntésnek, ugyanis a Juventus repülőgépe még abban az évben lezuhant, és a torinói játékosok odavesztek. Puskás viszont 20 éves korára sokszoros válogatott lett. Első mérkőzésén rögtön góllal köszönt be.
2. Az Aranycsapattal négy évig verhetetlenek voltak
1950-ben kezdődött a magyar labdarúgás legdicsőségesebb korszaka. Négy évig nem találtak legyőzőre.
Az első állomás a helsinki olimpia volt 1952-ben. Puskásék kivégezték a mezőnyt, a döntőben pedig a jugoszlávok jöttek. Puskás azonban kiélezett helyzetben tizenegyest hibázott. Csapattársai elmondása szerint az eset után hosszú percekig nem volt magánál, a mérkőzés következő szakaszában használhatatlan volt. Egy későbbi interjúban elmondta, hogy végig az járt a fejében, hogy ő lesz a bűnbak, amennyiben a döntőt elbukják. Végül nem bukták el. Puskás lelkileg összeszedte magát, gólt lőtt, a vége 2:0 lett. Így született meg az Aranycsapat.
Ezután jött a legendás 6:3-as londoni győzelem (1953), a hazai pályán addig veretlen Anglia ellen. Puskás két gólt lőtt. Sokan vélekedtek úgy, hogy Anglia vesztét a lenézés okozta. Ez súlyos tévedés. „Magabiztosak voltunk, főleg hazai pályán. Bíztunk abban, hogy nyerünk. De semmiképpen nem becsültük le őket. Tudtuk, hogy kitűnő az ellenfél” – emlékezett vissza évtizedekkel később George Robb, korábbi angol válogatott játékos a magyar közszolgálati tévében.
Az olimpiai arany és a londoni győzelem után az egész világ Magyarországot tekintette a svájci világbajnokság esélyesének. Puskás önéletrajzában arról írt, hogy óriási odaszánással készült a tornára, és a hangulata is remek volt, mert a torna előtt született meg a kislánya. Már a csoportmérkőzések során találkoztak a németekkel, és senki sem gondolta, hogy ez a meccs hatással lesz a későbbi kimenetelre. Ugyan 8:3-ra győztek a magyarok, de a német hátvéd, Liebrich addig aprította Puskást, amíg az súlyosan megsérült, és a döntőre sem épült fel teljesen.
Az Aranycsapat később kiverte a komoly játékerőt képviselő Uruguayt és Brazíliát. A döntőben Puskás mindenképpen játszani akart, és eleinte úgy tűnt, minden rendben lesz. Kilenc perc után 2:0 volt, végül azonban a németek fordítottak, és ugyan Puskás egyenlített, de a játékvezető vitatható módon nem adta meg a gólt, így a németek lettek a világbajnokok. A magyar közvélemény annyira biztos volt a győzelemben, hogy a Posta már a mérkőzés előtt bélyeget készített a világbajnokságon aratott győzelemről. A vereség után Budapesten kormányellenes tüntetések voltak, de Puskás arcát ábrázoló képeket is égettek.
3. Nemzeti hősből a rendszer ellensége lett
Sokan egyetértenek abban, hogy a berni vereség hozzájárult az ’56-os forradalom kialakulásához. De Puskás élete is viharosabbá vált. Egyre többen kikezdték túlsúlya miatt, a klubjában sem becsülték eléggé, a válogatottban pedig négydolláros napidíjért kellett játszania.
A kenyértörésre a Honvéd brazil túrája után került sor, pedig a játékosokat a repülőtéren nyolcezres őrjöngő tömeg fogadta Dél-Amerikában. Eleve a turnét sem engedélyezte a vezetőség, de az igazi botrány abból lett, amikor a meccsenkénti tízezer dolláros gázsit Puskás szétosztotta a játékosok között. A játékosok életükben először kaptak komoly díjazást, és erről nem voltak hajlandóak lemondani.
A magyar szövetség bosszúja nem maradt el. Feljelentették a játékosokat a FIFA-nál, eltiltást kértek. A Honvéd játékosai Bécsen keresztül érkeztek volna Budapestre, de a konfliktus tovább mérgesedett. A magyar pártsajtó olyan szalagcímekkel jelent meg, hogy „Puskás a kétszínűség világrekordere”, „Puskás villát vesz” vagy „A Puskás Rt. főrészvényesei”. „Puskás a pocsolyában fog megdögleni” – ilyen kijelentés is elhangzott Puskás Ferenc felesége szerint, aki erről a Puskás Hungary című dokumentumfilmben mesélt. A támadások hatására Puskás úgy döntött, nem jön haza Bécsből.
2015. 12. 23. (XIX/52)
