Mihail Afanaszjevics Bulgakov 1891. május 15-én született Kijevben, egy nemesi család sarjaként. Apja a hittudományi főiskola professzora, anyja tanárnő volt, aki hét gyermekkel maradt magára 1907-ben. A legidősebb gyermek, Mihail, vallásos nevelést kap, miközben felébred benne az érdeklődés a felvilágosodás eszméi iránt is. Már gimnazista korában szenvedélyes olvasóvá válik: Gogol, Dosztojevszkij, Cervantes, Molière, Puskin a kedvenc írói. Ifjúkorától kezdve egyformán érdekli a képzeletvilág és a természettudomány, de a színház iránt is vonzódást érez. A gimnázium után elvégzi az orvosi egyetemet. 1913-ban megnősül. 1916-ban szerzi meg az orvosi diplomát, praxisát falun, majd egy járási kórházban folytatja.
Az orosz polgárháború árnyékában
Az 1917-es forradalmak után behívják az Ukrán Népköztársaság hadseregébe katonaorvosnak, de hamarosan dezertál, és először a Vörös Hadsereghez, végül pedig a Fehér Gárdához kerül. Miután a Kaukázusban tífuszt kap, 1920 elején az immár vörösök uralta Vlagyikavkazban leszerelik. Orvosi pályájának végleg búcsút int, egyre inkább az irodalom felé fordul, és teljes mértékben az írásnak szenteli magát. Kórházbeli tapasztalatai ihlették az Egy fiatal orvos feljegyzései című munkáját.