A régi dunántúli főnemesi család sarja, Zichy Antónia 1816. július 14-én született Pozsonyban. Édesapja gróf Zichy Károly Vas vármegye főispánhelyettese és császári-királyi kamarás volt, aki 1825-től részt vett az országgyűléseken, rengeteget jótékonykodott, betegeket, szegényeket támogatott, bevezette birtokain a magyar nyelvű ügyintézést, és magyar iskolát is alapított. Antóniának különleges élet adatott, amelyre azonban árnyékként nehezedett, hogy 1825-ben elvesztette édesanyját. Antónia egész életében megfogadta édesanyja végrendeletében hozzá írt sorait: „A kötelesség teljesítésében talál az ember igaz megelégedést.”
1833 decemberében Antónia Pozsonyban egy bálon találkozott gróf Batthyány Lajossal, aki éppen Törökországba készült, ám szerelme végül az országban tartotta. A huszonhét éves gróf egy év múlva már feleségül is vette a mindössze tizennyolc éves Antóniát. Az ifjú pár 1835-ben beutazta egész Nyugat-Európát. Szerelmükből három leánygyermek született, de csak ketten élték meg a felnőttkort: Emília és Ilona, míg a kis Antónia kétévesen meghalt, ahogy első fiúgyermekük Ákos is 1845-ben, váratlanul. A halálozások okozta veszteségek különösen gróf Batthyány Lajost viselték meg, de két év múlva megszületett Elemér fiuk, aki hosszú életű lett. A család a legtöbb időt Ikervárott töltötte.
Politikai szereplés
2016. 10. 07. (XX/40)
