„Sokat gondolok mostanában egy Jókai-novellára. Gyermekkoromban olvastam; az új válogatásokban nem akadtam nyomára. Hőse egy fiatal orosz lány, akinek – néhány fogolytársával együtt – sikerül kimenekülnie a cári ólombányák rabságából. A kis csapat étlen-szomjan kóborol Szibéria úttalan útjain, és már-már reményvesztetten könyörög segítségért a különböző istenekhez, amikor a vadon mélyén elhagyatott sírra bukkannak. A lányka térdre veti magát előtte és felkiált: »O dan olik pükatidel volapüken!« (Fejből idézem, talán hibásan. Kérem, hogy aki jobban tud volapükül, lektorálja.) A többiek is letérdelnek: azt hiszik, hogy társuk új, könyörületesebb istent fedezett fel. Pedig a lányka csak volapük tanárjának ad hálát, aki megtanította erre az idiómára: a sírfelirat pontosan leírja volapükül a tajgából kivezető utat. A kis társaság megmenekül” – írja a fenti sorokat az Így tanulok nyelveket című könyvében Lomb Kató, akit életének több kritikus szakaszában szintén a nyelvtudása mentett meg.
A 20. század egyik közismert poliglottja (többnyelvű személye), leánykori nevén Szilárd Katalin 1909-ben született Pécsett, egy vagyonosnak nemigen nevezhető értelmiségi család gyermekeként. Az anyagi hátrány hamar iskolai lemaradásokat is produkált: Katalin kortársnőit már otthon németül taníttatták, amit a Szilárd család az anyagiakra való tekintettel nem engedhetett meg magának. A kezdeti lemaradás behozhatatlannak tűnt: még az érettségi bizonyítványában is csupán az „elégséges” fokozatot érte el idegen nyelvből. A középiskolában „nyelvantitalentumnak” titulált Katalin azonosult a kritikákkal: egyetemi évei alatt nem fordított nagy energiát idegen nyelvek elsajátítására, helyette a természettudományok rejtelmeibe ásta bele magát.
A nyelvek iránti tűz lángra lobbanásához egy hétköznapi fordulat vezetett: nővére egyik tankönyvét lapozgatva latin közmondásokra bukkant, melyekkel nem tudott betelni, úgy lenyűgözte a nyelv dallamos hangzásvilága. Elmondása szerint ekkor szeretett bele az idegen nyelvekbe. A lappangó nyelvzseni színre lépéséhez azonban még jó pár évet várni kellett.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2016. 11. 18. (XX/46)
