Kellemetlen helyzetbe került a múlt hét csütörtökén Ill Márton, a Magyar Emberi
Jogvédő Központ (MEJOK) igazgatója. A jogvédő három színes bőr? ügyfelével
éppen egy vidéki bírósági tárgyalás színhelyére igyekezett, amikor az Aranykéz
utcai robbantás miatt elrendelt szigorú közúti ellenőrzés útjukat állta.
"Magában az ellenőrzésben még nem volt semmi szokatlan"– mondta a Heteknek Ill
Márton. Beszámolója szerint a bonyodalom akkor támadt, amikor – lévén a közúti
ellenőrzés miatt lekésték a tárgyalásukat – igazolást próbált kérni a
bíróság számára. "Itt nincsen semmiféle igazolás" – hangzott az illetékes
alezredes válasza. Természetesen a mások jogaiért gyakran harcba szálló aktivista
ezt nem hagyta annyiban, továbbra is követelte az igazolást.
A kibontakozó szóváltás eredményeként rövidesen bilincs csattant a kezén, és egy
rendőrautó hátsó ülésére kényszerítették. Ill Márton elmondása szerint ezután
az alezredes a gépkocsiba beszállva durva szavak kíséretében többször megütötte
őt. A jogvédő csak egyféleképpen védekezhetett: kirúgta az autó ablakát. A
"mutatvány" láttán összesereglő tömeg hatására az alezredes abbahagyta az
ütlegelést.
A megbilincselt, ütésektől és üvegszilánkoktól vérző Ill Márton végül a XIII.
kerületi rendőrkapitányságra került, ahol csak többszöri kérésére, hosszú idő
után jutott orvosi segítséghez. Végül is szabadon engedték, az aktivista azonban
feljelentést tett a rendőri eljárás miatt. Ill Márton kérdésünkre elmondta, hogy
egyrészt korábban nem ismerte az ügyben szereplő alezredest, másrészt nem hiszi,
hogy jogvédő tevékenysége miatt érte volna a rendőri bántalmazás. A jogvédő
információi szerint az alezredes már előzőleg is elkövetett hasonló
"túlkapásokat", vagyis inkább az ő személyével lehet probléma.
A BRFK részéről Gergerics Zsóka sajtószóvivő nem kívánta az ügyet kommentálni,
csupán azt emelte ki, hogy Ill Márton volt az, aki a sajtóhoz fordult, és így az
ügyből nagy vihart kavart. A feljelentést kivizsgáló Fővárosi Ügyészségi
Nyomozó Hivatal vezetője, Gáspár Attila kérdésünkre elmondta: mivel az ügy még
folyamatban van, több információval nem tud szolgálni. Ehhez hasonló ügy –
fejtette ki az ügyész – például 1997-ben 205 volt, ezek közül azonban csak 16
végződött vádemelési javaslattal. A nyomozás során tehát csak igen ritkán
találják úgy, hogy a rendőr az eljárása folyamán egy állampolgárt jogtalanul
bántalmazott volna.
Fridli Judit, a "Társaság a Szabadságjogokért" emberi jogi szervezet elnöke
szerint több oka is lehet annak, hogy Magyarországon előfordulhatnak ilyen jelleg?
rendőri visszaélések. Ezek közül kiemelkedik a rendőri tevékenység szabályozása,
amely nálunk meglehetősen széles kör? lehetőséget ad az eljáró rendőröknek a
kényszerítő intézkedések alkalmazására. A jogvédő véleménye szerint azokkal az
eszközökkel, amelyeket a rendőrség a robbantásokat követően alkalmaz – például
a közúti razziák – nem lehet eredményesen fellépni a szervezett bűnözéssel
szemben. "Ezek csak arra jók – véli Fridli Judit –, hogy az emberekben félelmeket
keltsenek a rendőrség erejének demonstrálásával." A razziák során elkövetett
rendőri bántalmazásokat később természetesen már nem vizsgálják ki. Ezért is
elfogadhatatlan – a jogvédő szemszögéből – a csütörtöki robbantás után
kormánypárti politikusok által felvetett követelés, mely szerint a rendkívüli
helyzetek megoldására különleges jogkörökkel kellene felruházni a rendőröket.
Az ilyen rendkívüli intézkedések alkalmazásának lehetősége "egyszerűen nem
hiányzik". "Elegendő lenne, ha a rendőrség megfelelő szakértelemmel,
elkötelezettséggel alkalmazná a már meglévő eszközeit, illetve a belső korrupció
felszámolásával megteremtené a hatékony bűnüldözési tevékenység alapjait" –
mutatott rá Fridli Judit.
1998. 07. 11. (II/28)
