hetilap

Lukács László, a Magyarországi Katolikus Egyház kommunikációs irodájának igazgatója elmondta, hogy amikor az országgyűlési választások után a leendő kormány képviselői megkeresték egyházukat e témában, a püspöki kar kinyilvánította, hogy szeretné, ha az egyházi ügyek továbbra is a Miniszterelnöki Hivatalnál maradnának. Így az egyházak ezentúl is társadalmi súlyuknak megfelelő rangú partnerrel tárgyalhatnának – tette hozzá. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy nem kívánnak beleszólni a kormányzati struktúra kialakításába. Megemlítette azonban, hogy miután 1994-ben az egyházi ügyeket áthelyezték a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba, a négy történelmi egyház – a tapasztalatok alapján – közösen kérte, hogy kerüljön vissza a Miniszterelnöki Hivatalba. Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy az egyházi ügyeket melyik hivatal intézi, hanem az, hogy mindkét fél – a kormányzat és a négy történelmi egyház – "abszolút" bizalommal viseltessen a kiválasztott, az egyházakkal kapcsolatot tartó személy iránt. Hasonlóan vélekedett Harmati Béla evangélikus püspök is. Hámori József, a Nemzeti Örökség Minisztériuma kijelölt vezetője meghallgatásán úgy beszélt erről a kérdésről, hogy 95 százalék, hogy e tárcához kerül az egyházügyek intézése, s miniszter – azaz ő fog felelni – a kapcsolattartásért, így – hiszen tagja a kabinetnek – kormányzati szint? lesz e kapcsolat.