Az ő helyzetükön próbált segíteni a Horn-kormány azzal a májusban hozott
rendelettel, amely költségvetési támogatást biztosít a lakáscélú
kölcsöntartozásaikat vagy közüzemi díjtartozásaikat fizetni képtelen családok
számára. Az önkormányzatok szerint azonban a rendelet jelenlegi formájában kínos
feladat elé állítja őket, ugyanis az a végrehajtás felelősségét a helyi
közigazgatási testületekre hárítja. Helyi szinten kell eldönteni, hogy ki kaphat a
támogatásból, ami a közelgő helyhatósági választások miatt igen kényes politikai
kérdéssé válhat. Egyébként az is bizonytalan, hogy ezt az összeget ki fogja
kifizetni.
A kormányrendelet szerint az önkormányzatok háromféleképpen lehetnek az adósok
segítségére: pénzbeli adósságkezelési támogatást nyújthatnak, esetleg a teljes
adósságot kifizethetik a hitelintézetek felé az adós helyett, vagy
megvásárolhatják a fizetni nem tudók ingatlanait. Egyik módszer sem jelent azonban
valódi megoldást. A problémát az okozza, hogy a rendelet értelmében az
önkormányzatok csak azoknak az adósoknak a helyzetén tudnak segíteni, akik
tartozásuk harminc százalékát ki tudják fizetni. Ez azt jelenti, hogy a leginkább
rászoruló réteg adósságai továbbra is rendezetlenek maradnak. A helyi testületek
azért sem képesek a kormány döntését végrehajtani, mert az rájuk igen nagy anyagi
terhet ró, annak ellenére, hogy az állam mindhárom esetben részt vállal a
költségekben. Kókai István, a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal lakásügyi
előadója lapunknak elmondta: az is tisztázatlan, vajon csak a tőketartozások, vagy a
kamatok törlesztésében is segítséget kell-e nyújtani.
Ha a helyi közigazgatás a teljes tartozást kifizeti az OTP-nek, kérdéses, hogy
később hogyan és milyen további költségek árán tudja majd a kintlévőséget
behajtani, hiszen az adósság nem szűnik meg, csupán arról van szó, hogy a családok
ezután nem a pénzintézetnek, hanem az önkormányzatnak fognak tartozni. Amennyiben
pedig a közüzemi díjtartozások kiegyenlítését vállalja át a helyhatóság, akkor
lényegében a saját tartozását engedi el, ami szintén jelentős anyagi megterhelést
jelent. Miskolcon az önkormányzat illetékesétől azt a választ kaptuk: attól
tartanak, hogy amennyiben egyes családoknak segítséget nyújtanak, akkor az eddig
rendesen teljesítő adósok is beállnak majd a nemfizetők sorába, az önkormányzatra
hárítva a tartozást. Zalaegerszegen a polgármesteri hivatalban – hasonló
problémákra hivatkozva – úgy látták a legjobbnak, ha senkit sem támogatnak, hanem
megvárják, az új kormány mit fog tenni a helyzet megoldása érdekében. Itt éppen
ezért hozzá sem kezdtek a helyi rendelet kidolgozásához, a kormány döntését
ugyanis puszta javaslatként, és nem kötelező feladatként értékelik. De máshol sem
sietős az önkormányzatoknak: számos helyen – mint például Pécsett – csak
szeptemberben tárgyalnak majd az ügyről.
Az OTP viszont hamarabb szeretne a pénzéhez jutni: július 31-én lejár az adósoknak
biztosított türelmi idő, és megindulhatnak a végrehajtási eljárások, amelyek
végső soron arra vezethetnek, hogy a fizetésképtelen családok feje fölül
elárverezik a lakásokat. Szabó Judit, az OTP kommunikációs osztályának munkatársa,
e téma referense arról tájékoztatta lapunkat: nem zárják ki annak a lehetőségét,
hogy meghosszabbítsák az önként vállalt moratóriumot azokon a településeken, ahol
csak később kerül sor a szükséges lépések megtételére. Ez esetben a
pénzintézetek írásos szándéknyilatkozatot kérnek az önkormányzatok
rendeletalkotási szándékáról. A települések egy része azonban nem is tud erről a
lehetőségről. Szegeden az ezzel foglalkozó osztályon például arról sem
értesültek, hogy a türelmi idő a végéhez közeledik, és a meghosszabbítás
feltételeiről is csak lapunktól értesültek. Az új kormányra vár tehát a sürgető
probléma érdemi megoldása. A Hetek érdeklődésére a Családvédelmi és Szociális
Minisztériumban azt a választ kaptuk, hogy még nem vették át az adósságrendezés
feladatát a Népjóléti Minisztériumtól, az ügy korábbi felelősétől. Így
továbbra is bizonytalan, ki fogja kiegyenlíteni a tartozásokat.
1998. 07. 18. (II/29)
