hetilap

Az Extra7 után a Nexus fantázianev? internetszolgáltatót is felszólították, hogy vegye le Nagy Zoltán Péter székesfehérvári nyilvánosságreferens oldalait. Mint legutóbbi lapszámunkban írtuk, a hivatalnok az internetre helyezte fel a város vezetését élesen bíráló véleményét. A városvezetés viszont felszólította azon számítógépes társaságokat, akik a szerverükre feltették a férfi úgynevezett honlapját, hogy szüntessék be a szolgáltatást. Ellenkező esetben pert indítanak ellenük. A Hetek úgy értesült, hogy a nyilvánosságreferens az anyagot két amerikai, úgynevezett szabad szerverre is feltöltötte, azaz "kicsúszhat" a magyar ellenőrzés alól. Magyarországon az Internet cenzúrázhatatlanságát leginkább Mónus Áron esete mutatja. Mónus Áron ugyanis még 1997-ben betiltott és per alá fogott könyveit – többek között saját Mein Kampf-fordítását – reklámozó weblapokat helyezett el az Elender Internetszolgáltató szerverén. Amikor a szolgáltató tudomására jutott az oldalak tartalma, azokat leszedték, és a Mónus Áronnal kötött szerződést felbontották. Az ügy azonban nem maradt ennyiben, mert Mónus ezek után a Matáv szerverén helyezett el egy nyitólapot, amelyről linkek mutattak egy amerikai ingyenes szolgáltató szerverére feltöltött oldalakra. Amikor a Matáv vezetősége ezt megtudta – jellemző módon egy rádióadásból – utasítást adott, hogy a nyitóoldalt a várható jogi bonyodalmak ellenére szedjék le. Ez azonnal meg is történt, sőt a Matáv, mint az egyik legnagyobb magyarországi internetszolgáltató, azt is el tudta érni, hogy az amerikai szolgáltató is letörölte a reklámanyagot. Az Egyesült Államokban a Matávnet kereskedelmi osztályvezetőjének csak egy telefonjába került, hogy a vitathatatlanul náci eszméket propagáló Mein Kamp-fordítás reklámját megszüntessék. Jelenleg az inkriminált anyag és Mónus Áron más gondolatai mégis négy nyelven olvashatók egy olaszországi szerverről. Mint azt korábban Halmai Gábor alkotmányjogász a Heteknek elmondta: az internet ugyanolyan nyilvánosságot biztosít, mint az elektronikus vagy a nyomtatott sajtó. Ebből kifolyólag – személyes véleménye szerint – a számítógépes világhálón közzétett rágalmak szerzője is becsületsértést követ el, amely vétségért elmarasztalható. Magyarországon ez idáig nem született ítélet "interneten elkövetett becsületsértés" ügyében, azaz nincs bírói gyakorlat erre.