Bár a munkatársak felvétele és elbocsátása során alkalmazott hátrányos
megkülönböztetést az alkotmány és más törvények is szigorúan tiltják, a
legtöbb esetben ezek az ügyek következmény nélkül maradnak. El?fordul, hogy egy
cég már a hirdetésben kizárja bizonyos csoportok – legtöbbször a nűk, és a
cigányok – jelentkezését. Az említett hirdetést feladó Bodnár Gábor építési
vállalkozó elismerte, hogy a romákat akarta a kikötéssel távol tartani, és úgy
vélekedett: a hirdetés nem sért másokat. Bodnár azzal indokolta döntését:
munkásai nem hajlandóak romákkal együtt dolgozni, és kuncsaftjai sem állnak szóba
vele, ha cigányokkal jelenik meg.
Az Expressz szerkesztősége a hirdetések tartalmát rendszeresen ellenőrzi abból a
célból, hogy az sért-e valamilyen jogszabályt. Negatív jelzőkkel illetett
megkülönböztetés náluk kizárt. A fehér bőr? jelzőt azért fogadták el, mivel ez
véleményük szerint nem negatív megkülönböztetés, viszont ha a hirdetésben az
állt volna, hogy barna bőrűeket nem vesznek fel, ez jogsértő lenne, és nem
közölnék – mondta az Expressz munkatársa, Levotta Katalin.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa tavalyi beszámolójában
külön foglalkozott a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével a
munkaerőpiacon. Az ombudsman hivatala a közelmúltban egy Pest megyére kiterjedő
vizsgálatot indított el. Kaltenbach Jenő szerint az inkriminált hirdetés megsértette
az Alkotmányt, a nemzeti és etnikai jogokat és a Munka Törvénykönyvét. Az
igazságügyi tárcának és a felügyelőségnek harminc napon belül kell
tájékoztatást adnia az ajánlásban kért intézkedésekről. Kisebbségekkel
kapcsolatos munkahelyi diszkrimináció miatt indult perre Magyarországon eddig nem volt
példa. (Roma Sajtóközpont)
1998. 08. 08. (II/32)
