Kamarás István vallásszociológus, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára
elmondta: érdekes lett volna a sorrenden kívül azt is tudni, hogy az egyes felekezetek
adományozói az ország mely területein élnek, illetve, hogy milyen típusú településeken:
falun vagy városban-e. Kamarás szerint éppen ilyen indokok alapján a felajánlásokból
készített összehasonlítás némileg torzít. A szociológiai kutatások ugyanis az
egyes felekezetek tagságának össze-tétele között jelentős eltéré-seket állapítottak
meg. Míg – ahogy a felajánlásokból kide-rül – a negyedik legnagyobb felekezet, a
Hit Gyülekezete összetételében jelentős a 4o, illetve 3o év alatti, az országos átlagnál
magasabban képzett aktív kereső, addig a katolikusok és a reformátusok általában
alacsonyabban képzettek. Korosztályuk az előzőhöz képest idősebb, tagjaik között
több a nyugdíjas, valamint adóbevallást nem készítő mezőgazdasági munkás. Tehát
nem minden katolikus rendelkezett a maga 1 százalékáról.
Kamarás István azt is elmondta, hogy két – egyébként nehezen összehasonlítható
– vallási közösség gyarapodik legjobban: a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanúi. Ez
utóbbihoz tartozó hívek viszont valószínűleg a tényleges létszámuknál
alacsonyabb arányban rendelkeztek adójuk egy százalékáról.
Tomka Miklós katolikus vallásszociológus szerint is leginkább a katolikus egyház
szempontjából torzít az idei kimutatás, mivel a falusi katolikusok közül sokan
egyfajta tudatlanságból nem éltek ezzel a lehetőséggel. Egyébként álláspontja
szerint két véglet van ezen a területen az egyházak között. Az egyik a "fiatal"
Hit Gyülekezete, amelynek tagjai rendkívül tudatosan éltek a lehetőséggel. Ez az
egyház erősen koncentrált a feltörekvő, tűrhető jövedelemmel rendelkező lakosság,
értelmiség között. A másik a már említett falusi katolikusok, illetve reformátusok,
akik ennek sok tekintetben ellenkezői: sok a nem adózó nyugdíjas köreikben.
Érdekes a különbség a református és a katolikus egyház között is. Ez utóbbi tagságának
összetétele fiatalabb korosztályúnak tekinthető az előzőhöz képest, mégis úgy tűnik,
az előzetes becslések szerinti helyzettől a katolikusok maradtak le. Tomka úgy véli,
a kisegyházak számának növekedése még nem jelenti azt, hogy átalakult a hazai vallásszerkezet.
Az európai trendeket látva azonban, nevezetesen azt, hogy a vallási pluralizmus miatt
sokszín?bb a vallási térkép, várhatóan Magyarországon is további növekedés előtt
állnak az új vallási mozgalmak. Ez persze magában hordozza az új felekezetek létrejötte,
megerősödése mellett azok esetleges bukását is. Európa történelme sok példát
szolgáltat az utóbbi esetekre is. Szerinte ezért csak történelmi távlatból lehet az
ilyen kérdéseket vizsgálni.
1998. 09. 19. (II/38)
