A szakszervezeti tömörülés – melynek többek között a erős érdekérvényesítő
képesség? Mozdonyvezetők Szakszervezete is tagja – a felhívásban kifejti: veszélyben
látja a társadalmi békét, és azért fordul valamennyi munkavállalóhoz,
szakszervezethez, hogy ne fogadják el a kormány bérdiktátumát. Követelik a felhívásban,
hogy a munkavállalók hátrányára ne változzon meg a Munka Törvénykönyve. A
szakszervezetek nem engedhetik meg, hogy a kormány megsemmisítse a háromoldalú országos
érdekegyeztetést – figyelmeztetnek a dokumentumban. Tiltakoznak továbbá a nyugdíjasok,
a közalkalmazottak és a köztisztviselők becsapása ellen is.
Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek ügyvezető alelnöke kérdésünkre elmondta: az
ASZSZ felhívásának három pontjával egyetértenek. A Munka Törvénykönyve módosításának
javaslatát inkább munkáltató-, mint munkavállaló-barát lépésnek látja a Liga is.
A béreket és a nyugdíjakat illetően indokoltnak tartjuk a radikális fellépést –
szögezte le az ügyvezető. "A többi kérdésben két hónap tapasztalata alapján nem
tudunk ilyen végletes álláspontot kialakítani, hiszen a háromoldalú érdekegyeztető
tárgyalások, ha döcögősen is, de működnek. Nem állíthatjuk azt, hogy a kormány
határozottan meg akarná szüntetni a háromoldalú érdekegyeztetést, ezért korai még
erre drasztikusan reagálni." A fent említett kritikus pontokkal kapcsolatban a radikális
beavatkozás esélyét a szakszervezetek közös fellépése során látná eredményesnek
az ügyvezető alelnök.
Szöllősi Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára ellenben teljes mértekben
egyetért a felhívásnak mind az öt pontjával. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos
Szövetségének elnöke viszont a szakszervezetek eddigi tevékenységével magyarázza
azt, hogy a kormány nem kéri ki fontos kérdésekben a véleményüket. Emellett nemzetközi
szinten is ismert probléma, hogy a bővülő javakból – azaz a lényeges döntésekből
– kiszorulnak a munkavállalók. Palkovics azoknak a kihívásoknak a számbavételére
szólítja fel a szakszervezeti mozgalmat, amelyek képesek megfelelő célokat elérni
ahhoz, hogy fékezzék a munkavállalók kiszolgáltatottságát eredményező
folyamatokat. A szakszervezeti vezető elismerte, hogy ha "tovább feszül a húr" a
kormány és a szakszervezetek között, akkor az radikális lépésekre készteti a
szakszervezeteket.
Herczog László, a Szociális- és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára cáfolta
a "bérdiktátum" létét. "Ez csupán a fantázia terméke"– tette hozzá.
Utalt továbbá a Bér- és Munkaügyi Bizottság szerdai ülésére, amely a megszokott módon
zajlott. A Munka Törvénykönyvének módosítását illetően a helyettes államtitkár
óva intett bárkit is attól, hogy egy-két kormánytisztviselő helytelen nyilatkozata
alapján általánosításokat vonjon le. Mint mondta: a Munka Törvénykönyve módosítási
javaslatát a Munkajogi Bizottság és a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Fóruma
(KIÉT) tárgyalta, a szakértői egyeztetések pedig folyamatban vannak, ezután kerül a
javaslat az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) és a KIÉT elé. A legutóbbi ÉT- ülésen is
érdekegyeztetés folyt, nem pedig tájékoztatás. A teljesen hagyományosan működő érdekegyeztetésről
pedig – melynek rendszere nem változott – nem célszer? előre nyilatkozni – szögezte
le Herczog.
1998. 11. 14. (II/46)
