Csúcs László, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezető-helyettese ezt követően
bejelentette, hogy napokon belül önálló képviselői indítványt terjeszt az Országgyűlés
elé, amelyben kezdeményezi, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek
ellenőrzéséről szóló törvény alkalmazását terjesszék ki az elektronikus és írott
sajtó azon főszerkesztőire, főszerkesztő-helyetteseire, szerkesztőire, rovatvezetőire
és főmunkatársaira, akik közvetve vagy közvetlenül politikai befolyást gyakorolnak
a közvélemény alakítására.
Lapunk úgy értesült: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat általános f?igazgató-helyettesévé
kinevezett Dinya Lajos, és műveleti helyettesévé kinevezett Gagyi Miklós – mint a többi
kinevezett is – már 1990 óta vezető beosztásban dolgoznak a szolgálatoknál. A
Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) f?igazgatójának, Dobókay Gábornak az általános
helyettese valószínűleg Rávelhoffer Antal, műveleti helyettese pedig Horváth József
lesz. Az Információs Hivatal (IH) f?igazgató-helyettese Horváth Tamás lehet.
Szabó Gábor, a titkosszolgálati tárca kabinetfőnöke a Heteknek elmondta: "az illető
személyek esetleges III/III-as múltja nem közérdekű, hanem személyes adat, és mint
ilyen, törvényileg titkos. Még akkor sem adhatnánk ki róluk (mármint az ügynökökről)
ilyen információkat, ha tisztázni akarnánk őket, mivel az ügynöktörvény ezt nem
teszi lehetővé." Hozzátette: minden általuk kinevezett, vagy kinevezendő
titkosszolgálati vezető az elmúlt tíz év során ugyanúgy a titkosszolgálatnál
dolgozott. "Ha akkor megfeleltek, miért ne felelnének meg nekünk is, akár egy-két
grádiccsal feljebb?" – mondta Szabó Gábor.
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvezető igazgatója, a téma szakértője
lapunknak megjegyezte: a hatályos törvények szerint a III/III-as múlt nem korlátozza
a titkosszolgálatban való tisztség betöltésének lehetőségét. Kőszeg egyébként
kritikus az ügynökkérdés magyarországi megoldásával szemben. Szerinte nemcsak a
sajtóra, hanem az egyházakra is ki kellene terjeszteni az átvilágítást, sőt nemcsak
a III/III-as múltra, hanem a III/I-es múlt vizsgálására is, ami tudniillik a külföldi
magyar emigráció köreiben végzett besúgó tevékenységet jelentette. Az ismert
emberjogi szakértő sajnálja, hogy ez a kérdés nincs rendezve hazánkban. Igazából
úgy lehetne kezelni ezt a témát, ahogy Németországban a Stasi (NDK titkosszolgálat)
ügynökeivel tették: teljesen felszabadították az irattárakat.
1998. 11. 07. (II/45)
