hetilap

– Milyen helyzetben vannak ma a vidéki régiók, hiszen a kormány hangsúlyozottan a vidék pártjának is tekinti magát. Miből fakad ez a vonzódás? Politikai stratégia vagy valami más?– Magyarországon a századfordulón alakult ki a sajátos főváros-vidék ellentét: a főváros a liberális, a vidék pedig a konzervatív politikai pártok fő programpontjává vált. A modernizáció folyamata főként Budapesten és néhány nagyvárosban kezdődött. Ebben az időszakban a még nem modern vidék elutasította a modern Budapestet, és ez a sajátos szóbeli szembenállás megmaradt, miközben a világ változott, és mára a vidék is modernné vált. Úgy tűnik: a Fidesz, amely magát a magyar konzervatív hagyományokat megtestesítő pártnak vallja, egyszerűen belelépett ebbe a hagyományba, és megismétli ugyanazokat a premodern korszakból származó jelszavakat: "Mi a vidékért vagyunk." "Mi a vidék Magyarországa vagyunk.". Másik eleme ennek a jelenségnek, hogy létezik Budapesten a szellemi elitnek egy sajátos szalonja. A magyarországi gazdasági, politikai, kulturális és tudományos elit aránytalanul nagy része Budapesten összpontosul, ami a magyar történelmi mintákból fakad. A helyhatósági választások világosan tükrözték, akárcsak a közvélemény-kutatások, hogy ezekben a fővárosi szalonokban – nevezzük így – a Fidesz nem népszerű. Tehát, amikor a Fidesz vidékpártinak nevezi magát, akkor azt is mondja, hogy "engem nem vettek be az elmúlt nyolc évben ezekbe a budapesti szalonokba, és ezért én ellenséges vagyok velük szemben". – A kormányváltás nyomán kialakult politikai átrendeződés milyen módon érintette a vidéket?– Az átrendeződés a vidéki politikában kevéssé jelentkezett. A Fidesz markáns politikai erőként a lemaradó térségekben, mint például Debrecenben igyekszik egy sajátos "mintamodernizációs" modellt, ha úgy tetszik, egy Budapesttel szembeni másik magyar főváros kontúrjait felrajzolni. Érdekes módon ilyen kísérletek mindig voltak a modernizáció előtti időszakban, amikor Budapest "a bűnös város", "a liberális", "az idegen eredet?", "a vörös", "a zsidó" jelzőket kapta. Debrecen egy sajátságos ellenpólus szerepét kaphatja ebben a modellben mint eredeti "mélymagyar" vidék. Azt kiemelném: a konzervatív kormányzat nem ebben a kategóriarendszerben dolgozik, de ez is része a dolognak. Másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kormányzati ciklus első fél évében vagyunk. A Fidesz azokat a városokat bizonyára jobban szereti, amelyekben önkormányzati hatalommal is rendelkezik, de ez egyelőre csak a nyilatkozatokból látszik. Ki fog derülni, hogy az a fideszes város egy akaratközpontú, kemény várospolitikába kezd-e ellenfelek kiseprűzésével, visszaszorításával, falhoz szögezésével, ahogy ez országos szinten történik, avagy továbbra is átlagos magyar városként működik. – A média területén is változások tapasztalhatóak, több önkormányzati médiában fejcserék voltak. Hogyan látja Ön az elmozdítások hátterét? Mennyire vannak kiszolgáltatva az egyes médiumok a helyi vezetésnek?_– A megyei lapok külföldi tulajdonosai majdnem mindenütt egy sajátságos, politikamentes, a politikai publicisztikától teljesen megtisztított, helyi hírcsokorból álló újságot akarnak. Ezekkel a rövid tényközlésekkel egy úgynevezett szolgáltató újságírást honosítanak meg, ami nem foglal állást, még az országos ügyek helyi lecsapódásában sem. Ez pedig nagyon jól jön a kormánynak. Ráadásul a Fidesz jobb pozícióra tett szert a vidéki újságíró-társadalmon belül, mint Budapesten. Ha viszont a kormány a központi közszolgálati médiákat erőteljesen egy irányból befolyásolja, ebben az esetben a helyi média is átpolitizálódik, felértékelődik. Az önkormányzatfüggő sajtónál ez jelentkezni fog.