Regős Sándor, Lakatos Pál, Pálfi Cs. István a Parlamentben. "Új arcok, új harcok”
Fotó: Vörös Szilárd
A kivonulást megelőzően Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője emlékeztette a
kormánypártokat arra, hogy az előző kormánytöbbség a médiatörvény megalkotásakor
nem élt hetvenkét százalékos többségével, hanem konszenzusra törekedve addig
folytatta az egyeztetést, amíg el nem érte az akkori ellenzék többségének támogatását.
A döntést követően az ellenzéki pártok bejelentették: az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz
fordul, az MSZP pedig mérlegeli ennek lehetőségét.
Jánosi György, az MSZP alenöke, a párt médiaszakértője a Heteknek elmondta: a kormánykoalíció
háromszoros törvénysértést követett el. Egyrészt a parlament fél éve mulasztásos
törvénysértést követ el, hiszen a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségét már
régen fel kellett volna állítani. A televízió kérdését egyébként most is kihagyták.
Másrészt megsértik a médiatörvény betűjét, hiszen az előírja, hogy a médiumok
kuratóriumi elnökségében egyenlő létszámúnak kell lennie a kormányoldalnak és az
ellenzéki oldalnak. Ha megváltoznak a parlamenti erőviszonyok, úgy kell kiegészíteni
a kuratóriumokat, hogy ez az egyenlő arány fennmaradjon a kormányoldal és az ellenzéki
oldal között. Most viszont az ellenzéki oldalhoz számolják – a parlamentben egyébként
nem szereplő – Magyar Demokrata Néppárt és Kereszténydemokrata Néppárt delegáltjait
is. Ráadásul a MIÉP delegáltjai is ellenzéki oldalnak számítanak. Az egyensúly tehát
semmiképpen nem áll fenn. E két törvénysértés elvezet a harmadikhoz, amely már az
alkotmányt is sérti, tudniillik nem képesek garantálni a pártatlan, kiegyensúlyozott
tájékoztatást a közszolgálati médiumokban.
Jánosi kifejtette: jól látszik az indítványból, hogy ez is annak a kormányzati
politikának a része, amely minden hatalmi pozíciót el akar foglalni. Mindannyian
tudjuk, hogy a médiumok nagyon fontos hatalmi ágként működnek egy demokráciában.
Amelyik politikai erő rájuk tudja tenni a kezét, zsarolni tudja a médiumokat, kézi
vezérléssel tudja irányítani őket, az óriási politikai túlsúlyra tehet szert. A
kormánypártok ezen törekvése nyilvánvaló: olyan túlsúlyt igyekeznek létrehozni a
médiumok kuratóriumaiban, hogy ezek azután kézi vezérléssel tudják irányítani a tévé,
a rádió vezetőit, menedzsmentjét. Az is nyilvánvaló, hogy ennek sajátos pártpolitikai
céljai vannak – tette hozzá a szocialista politikus.
Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint is nyilvánvaló a jobboldali pártok
többsége a kuratóriumokban, ami az Alkotmánybíróság által meghirdetett tétellel
éppen szemben áll. Nevezetesen azzal, hogy semmiféle politikai irányultság nem lehet
döntő a közszolgálati médiában. Ráadásul az sem véletlen – folytatta az ismert
politikus –, hogy a legutolsó parlamenti ülésen hozták ezt a döntést, amikor majd
az újévi mulatozás feledteti, az egyhónapos parlamenti szünet pedig ködösíti a témát.
Sasvári Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTV Aktuális cím? műsorában
elmondta: a kulturális bizottság októberi ülésén az alkotmányügyi bizottsághoz
fordult azzal a kéréssel, hogy tisztázza, a most bent lévő, kuratóriumban ülő néppárti
és KDNP-s delegáltak minek minősülnek. Az alkotmányügyi bizottság azt mondta, hogy
ők nem minősülnek kormánypártiaknak. Sasvári úgy érvelt, hogy nem lehetnek a kormánypártok
tagjai, hiszen nincsen velük koalíciós szerződés, s nincsenek is benne a kormányban.
"Régi motorosok" a kuratóriumokban
A Magyar Rádió Kuratóriuma Elnökségének elnökhelyettesévé Németh Erzsébet
pszichológus-logopédust nevezték ki, aki többek között a – korábban Stumpf István
kancellária-miniszter vezette – Századvég Politikai Iskola tanára volt.
Az elnökség tagjai lettek: dr. Imrédy Szabolcs ügyvéd, aki 1995-től a Független
Kisgazdapárt ifjúsági referense, Olajos Péter, az MDF elnöki kabinetfőnöke és dr.
Pillér Ágnes ügyvéd, aki mintegy 12 évig dolgozott az MTV-ben. Dr. Révész Mária történelemtanár,
egyetemi adjunktus 1994-től 1998-ig Pécs MDF-es alpolgármestere volt. Dr. Trombitás
Zoltán orvos "ősfideszes", 1990-től 1998-ig parlamenti képviselő.
A MIÉP által javasolt tag, Szentmihályi Szabó Péter pályafutása fordulatokban bővölködő:
a magyar-angol szakos bölcsészt még a rendszerváltás előtt számos díjjal kitüntették,
többek között 1983-ban József Attila-díjjal. 1992 és 1994 között a Külügyminisztériumban
dolgozott. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Jelenleg több jobboldali újságban
(Magyar Fórum, Napi Magyarország) jelennek meg publicisztikái. Politikai nézeteire
jellemző, hogy a közelmúltban Gerrilaháború cím? szösszenetében Horn Gyula volt
miniszterelnököt Mao Ce-tung, Ho Si Minh és Che Guevara gerilláival hasonlította össze.
1998 októberében egy ízben nyilvános fórumon is kijelentette: "Aki a világnézeti
semlegességet (tudniillik a sajtó vonatkozásában) kitalálta, az nem volt magánál:
gazember, hülye vagy mindkettő."
A Hungária Közalapítvány Kuratóriumának Elnökségébe is beválasztották Pálfy G.
István újságírót, aki jó pár médiumot megjárt eddig a pozícióig. Életrajzában
azt írja, hogy 1970-ben került a TV Híradóhoz, ahol 1981-ben történt eltávolításáig
szerkesztő riporterként dolgozott. Innen az MTV művelődési főszerkesztőségéhez
került, ahonnét 1985-ben átment a Magyar Ifjúsághoz. Itt egészen a főszerkesztőségig
vitte. Mint ismeretes, a Magyar Ifi – ahogy nevezték – a KISZ (Kommunista Ifjúsági
Szövetség) lapja volt. 1990 januárjától a TV Híradó és A Hét főszerkesztője
lett. Nevéhez fűződik az 1994-es választások előtti "pufajkás" és "katakombás"
híranyagok megjelenése. 94-ben leváltják. 98-ban az MDF színeiben indult a választásokon,
de nem lett a T. Ház tagja. Alapításakor a Napi Magyarország főmunkatársa volt.
További tagok: Bolyáki Attila, aki önéletrajza szerint gépész-bölcsész-szociológus,
a Helyi Televíziósok Demokratikus Szövetségének alapítója. Fricz Tamás filozófus-újságíró,
a politikatudományok kandidátusa. A rendszerváltás óta politikai publicisztikákat ír
több napilapba, leginkább a Magyar Nemzetbe. Többek között a Századvég Politikai
Iskola tanára. A következő tag, Regős Sándor nem ismeretlen a média világában:
1955-től kezdve a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál dolgozik. 1992-től
1994-ig az Antall-kormány által kinevezett stuttgarti főkonzul. 1995-ben leváltják,
azóta nyugdíjas.
Sneé Péter, magyar-népművelés szakos tanár első írásai a Mozgó Világban
jelentek meg. Publikált a Demszky Gábor-féle szamizdat ABC Hírmondóba, azonban azóta
eltávolodott ettől a világtól, s leginkább a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet cím?
lapokban publikál. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó tanára. A 98-as kormányváltáskor
Munkás jó reggelt! címmel írott, a Magyar Nemzetben megjelent írásában remélt
diadalnak nevezte a Fidesz győzelmét, s az "egyensúlyos és tárgyilagosságra tör?
sajtó, rádió és televízió híján" "okos és erélyes lépésekkel "a "kiegyenlített
tájékoztatás létrehozására" buzdítja az új kormányt.
Spéder Zsolt a BKE adjunktusa, közgazdász, egyetemi doktor. 1996-tól a Századvég cím?
folyóirat főszerkesztője. 1998-tól az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság
alelnöke. Hegedüs Zsuzsanna, református lelkész és énekművész id. Hegedüs Lóránt
református püspök leánya, azaz ifj. Hegedüs Lóránt MIÉP-es országgyűlési képviselő
testvére.
Az MTI Tulajdonosi Testületének Tagjává megválasztották Fekete Zoltánt, a Fidesz
volt sajtótitkárát, valamint Gábor László neves egri újságírót, a Heves Megyei Hírlap
munkatársát és a Katolikus Hang szerkesztőbizottságának tagját; Ilosvai Gábor
piliscsabai ügyvédet és Lakatos Pál újságírót, a jobboldali Vasárnapi Újság cím?
rádióműsor volt szerkesztőjét. Emellett tag lett Langmár Ferenc szociológus, dr.
Sepsey György közgazdász doktor, aki Sepsey Tamás MDF-es politikus testvére, és Tóka
Ágnes, tolmács-fordító, a MTV2 szerkesztő-riportere. (Hetek)
1998. 12. 31. (II/52)
