Az 56-os Intézet megbízott igazgatója, Rainer M. János lapunknak elmondta, hogy a készülő
döntés lehetetlenné teszi az intézmény működését. Az állami támogatás eddig költségvetésük
80-90 százalékát tette ki. Konkrét tervek még nem születtek arra, hogy a rettentően
nehéz helyzetet hogyan fogják átvészelni, de az biztos, hogy nem adják fel.
Sasvári Szilárd, az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának elnöke,
fideszes országgyűlési képviselő, lapunknak elmondta, hogy szerinte a fő kérdés
az, hogy intézményeket támogasson-e a parlament, vagy kutatási célokat. A tervezet
szerint biztosítják a dokumentumok tárolásához szükséges 7 millió forintot, a két
intézettől megvont támogatásból létrehoznának a huszadik századi történelmi
kutatásokra szánt keretösszeget, amit a meglévő vagy esetlegesen új intézetek és
kutatási célok között szakmai kritériumok alapján osztanának szét.
Rainer M. János nem kifogásolja, hogy más tudósokat is támogassanak, de ez nem csak a
már működő intézet veszélybe sodrása által lehetséges. Az intézet eddig is
nyitott volt a más kutatókkal való együttműködésre, támogatta kutatási eredményeik
kiadását; szakmai megítélése a hazai és nemzetközi kutatók körében egyaránt jó
volt. Az intézet rangos nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezik, például az
egyesült államokbeli Woodrow Wilson intézet mellett több más hasonló amerikai, német,
francia szervezettel, és a nemzetközi hidegháború-kutatásban is rangos helye van.
Azt, hogy a háttérben nem szakmai, hanem ideológiai szempontok húzódhatnak, jelzi az
is, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság közleményében 56 igazi szelleméhez
való visszatérésének minősítette a fideszes javaslatot, tükrözve ezzel a
jobboldali, konzervatív 56-os szervezetek véleményét, akik szerint az intézet inkább
reformkommunista szemszöget jelenített meg, nem az egyéb utcai fegyveres csoportok véleményét.
Sasvári Szilárd véleménye is ehhez az állásponthoz közelít, aki szerint a vidéki
események feltárása és az ÁVO történetének kutatása sem megfelelő.
Ezzel szemben áll Joachim Gauck véleménye, aki szerint a támogatás megvonása megakadályozhatja
a múlt önkényuralmának tudományos feldolgozását. Levélben nyilvánította ki véleményét
a németországi, a STASI (az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium)
iratainak feldolgozásával foglalkozó hivatal vezetője. Szerinte minden volt diktatórikus
államban szükséges az önkényuralom tudományos feldolgozása, és ezt a folyamatot
felelős politikusoknak nem szabadna megakadályozni.
Sasvári Szilárd javaslatának indoklásában a Kormányzati Ellenőrzési Iroda még el
nem készült vizsgálatára hivatkozva pénzügyi visszaélésekkel is meggyanúsította
az intézeteket. Az elhangzott vádakkal szemben az 56-os Intézet közleménye tudatja,
hogy okmányokkal tudják igazolni, hogy a Sasvári Szilárd által megfogalmazott vádak
nem felelnek meg a valóságnak. Rejtélyes az is, hogy a képviselő hogyan idézhetett a
még készülő anyagból, mikor azt Sepsey Tamás a KEI vezetője szerint Sasvári Szilárdhoz
nem juttatták el. Földes György a PTI vezetője minapi nyilatkozata szerint semmilyen
elmarasztalásban nem részesültek, az 56-os Intézet pedig fontolgatja: jogi úton
bizonyítja be, hogy nem felelnek meg a valóságnak Sasvári Szilárdnak, az Országgyűlés
Kulturális és Sajtó Bizottsága fideszes elnökének az intézet szabálytalan működésére
vonatkozó kijelentései.
Hogy politikai indíttatású támadásról lehet szó, azt igazolja az is, hogy a
Politikatörténeti Intézet igazgatója, Földes György, az MSZP országos választmányának
elnöke. Az 56-os Intézetet a konzervatív pártok az SZDSZ holdudvarába sorolják. Az
pedig köztudott, hogy a miniszterelnök főtanácsadója az a Boross Péter, aki a "jobbos"
56-os szervezetek egyik fő támogatójaként, és az SZDSZ általa vélt hegemóniája
megtörése ellen indított harc meghirdetőjeként ismert.
1998. 12. 05. (II/49)
