Czúcz Ottó, a szegedi József Attila Tudományegyetem és Harmathy Attila, a
budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója
egyaránt azt hangsúlyozta az Alkotmányügyi Bizottság előtt, hogy az Alkotmánybíróságnak
kiszámítható módon kell működnie. Rámutattak, hogy a rendszerváltás után csaknem
egy évtizeddel a testület feladata megváltozott: már nem indokoltak a politikai
megfontolások, amelyek a demokratikus berendezkedés megszilárdítását szolgálták,
ezzel szemben szükséges a jog egyes speciális szakterületeinek elméleti ismereteit
figyelembe venni a döntéseknél.
A speciális ismeretek jövőbeli alkalmazására mind Czúcz Ottó, mind pedig Harmathy
Attila személye garanciát jelent, hiszen előbbi a munkajog és szociális jog, utóbbi
a polgári jog területének kiváló elméleti szakértője.
Strausz János büntetőjogász, a Fővárosi Bíróság bírája a gyakorlat oldaláról
közelítette meg a testület jövőjét. Véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak
hasonló módon kellene működnie, mint egy rendes bíróságnak, vagyis szigorú ügyrendi
szabályok alapján, amely pontosan meghatározná, hogy az egyes kérelmeket milyen
sorrendben kell megtárgyalni. Strausz egyetért azzal az állásponttal, mely szerint a döntések
során az alkotmány írott szövegéhez kell ragaszkodni, és elveti a "láthatatlan
alkotmányon" alapuló jogértelmezést.
1998. 12. 31. (II/52)
