A parlamenti vitában "adórendőrségnek" is nevezett Bűnügyi Igazgatóság az
APEH-en belül fog működni, mint az adóhivatal nyomozó hatósága. A törvény olyan
hatáskörökkel látja el az adóhivatalt, amivel eddig nem rendelkezett: bűnmegelőzési,
bűnüldözési, valamint nyomozói hatáskörrel, a rendőrségtől elkülönítve. Ez
azt jelenti, hogy adóügyekben csak az APEH említett igazgatósága nyomoz, nem pedig a
rendőrség, ami azzal jár, hogy a nyomozást a szigorú feltételeknek eleget tevő,
szolgálati viszonyban álló rendőrök helyett köztisztviselők fogják végezni.
A létrejövő igazgatóság már a vezetője kinevezése által is az APEH elnökétől
fog függni. Ugyanis a nyomozó hatóság vezetőjét, sőt a hatóság alá tartozó területi
hivatalvezetőket is az APEH elnöke nevezi ki. A jövendő adónyomozók igazoltathatnak,
ellenőrizhetik a szállításokat, megállíthatnak járműveket, gyanús személyeket
feltartóztathatnak és előállíthatnak. Tettleges ellenszegülés megtörésére "vegyi
vagy elektromos sokkoló eszközt" használhatnak. A hivatal végezhet titkos információgyűjtést,
lehallgatást, titkos megfigyelést, továbbá fedővállalkozást is létrehozhat.
Adatokat vehet át a személyi adat-, lakcím-, gépjárm?- és gépjárművezetői, határforgalmi,
cég-, egyéni vállalkozói, társadalombiztosítási, államigazgatási és bűnüldözési
nyilvántartásokból.
A javaslat kritikusai szerint ezzel egy olyan szervezet jön létre, amely a rendőrség
és a titkosszolgálatok sok jogosítványával rendelkezik anélkül, hogy az ezen
szervezeteket terhelő kötelezettségeket teljesítené.