A témában kezdetben több kormányzati szerv is kidolgozta a saját elképzelését.
Így az egészségügyi szaktárca, az Igazságügyi Minisztérium, a
Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal
Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Selmeczi Gabriella által vezetett tb-t
felügyelő politikai államtitkárság. Utóbbi volt eredetileg is a reformtervezet
kidolgozásának gazdája. A kormány politikai döntéssel vetett véget a különböző
kormányzati szervek között keletkezett kompetencia-zavarnak, s ez utóbbinak adta újra
vissza a "gazda szerepet".
Nem tudni, hogy mi volt az oka ennek a félreértésnek, mely ennyi helyen indította be a
munkát. Lampert Mónika szocialista országgyűlési képviselő egy
interpellációjában kérte, hogy döntsék el, ki a főnök az egészségügyben: Gógl
Árpád egészségügyi miniszter vagy Selmeczi Gabriella politikai államtitkár.
Ezek ellenére a szaktárcának még mindig van egy saját tervezete, mely most a
politikai államtitkár munkacsoportja által kidolgozott javaslat mellett létezik. Az
ügy körüli bonyodalmat jól jellemzi, hogy e kérdésben politikai kompetenciával
rendelkező kormánypárti szakértőt többszöri próbálkozás és egyeztetés
ellenére sem sikerült megszólaltatnunk. Sőt, az Egészségügyi Minisztériumban is
kitértek a válaszadás elől.
Szakértők szerint Gógl miniszter úr, mint a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke az
orvosi lobbit, míg Selmeczi a pénzügyi csoportok érdekeit tartja szem előtt. Az
orvosoknak részben érdeke, hogy ne teljesen piaci helyzet alakuljon ki e szférában,
hanem megmaradjon a gondoskodó állami filozófia a finanszírozásban, míg a pénzügyi
csoportok számára a nyugdíjreformhoz hasonló átalakítás gazdasági lehetőségekkel
kecsegtet, illetve ez utóbbi módozat az államháztartás számára is könnyítést
jelenthet.
Mindennek a politikai vetülete lehet az, hogy Selmeczi mondhatni az "ősfideszes"
vonulathoz tartozik a pártban, aki a kezdetektől együtt "menetelt" jóban-rosszban
a többiekkel, míg Gógl a párton belül inkább a székesfehérvári Balsay István
nevével fémjelzett csoporthoz tartozik (a miniszter korábban itt volt főorvos).
Egyébiránt a kettejük közötti nézeteltérést inkább csak súrlódásnak lehet
tekinteni.
Kökény Mihály szocialista parlamenti képviselő, volt népjóléti miniszter (MSZP) a
Heteknek elmondta: parlamenti határozattal kellene felvázolni az egészségügy képét
2010-ig, hogy végre ne a mindenkori politikai és pénzügyi helyzet határozza meg az
irányt. Fontos lenne az egészségügy jövőjéről, a tb-ről szóló, 1991-ben
elfogadott parlamenti határozathoz hasonlót készíteni – hangsúlyozta.
Mint Kökény mondotta: ezt az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága közelmúltbeli
ülésén javasolta is, azonban Selmeczi Gabriella erre azt válaszolta: ez időhúzás
lenne, de a kormányra bízza a kérdés eldöntését. A volt miniszter szerint az
Antall-kormány idején a tb-reform fő irányvonalainak tárgyalásakor és az előző
négy éves ciklusban a nyugdíjbiztosítás átalakításában is részt vettek
ellenzéki képviselők. Ezért sajnálatosnak tartja, hogy a kormány részéről eddig
még nem kezdeményezték a politikai és szakmai egyeztetést.
Cser Ágnesnek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) volt főigazgatójának
adott igazat a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletében, és arra kötelezte
korábbi munkáltatóját – az alperes OEP-et –, hogy eredeti főigazgatói munkakörében
foglalkoztassa tovább a felperest. Az ítélet szerint a felperes köztisztviselői
jogviszonyát megszüntető intézkedés jogellenes volt és ezért a bíróság az 1998.
július 23-i felmentést hatályon kívül helyezte. Cser Ágnes 1996. júniusától töltötte
be a főigazgatói posztot. Felmentéséről egy kormányhatározat rendelkezett azután,
hogy az 1998-as választásokat követően törvény született az Egészségbiztosítási
Önkormányzat feloszlatásáról. (MTI)
1999. 04. 03. (III/13)
