Az országgyűlés tavaly októberben döntött arról, hogy a NATO repülőgépei korlátozás
nélkül használhatják Magyarország légterét, majd idén március 24-én Martonyi János
külügyminiszter javaslatára módosította a határozatot azzal a kiegészítéssel,
hogy hazánk nem csak a légterét, hanem reptereit és azok objektumait is a NATO
rendelkezésére bocsátja. A szocialisták mindkét esetben igennel szavaztak. Május 3-i
frakcióülésükön azonban "fordult a kocka": úgy döntöttek, hogy támogatják
Suchman és Tabajdi javaslatát, akik rögzíteni szeretnék, hogy Magyarország területéről
ne szállhasson fel olyan NATO-gép, amely bombázni indul Jugoszláviába. Szerintük, ha
az Egyesült Államok alsóháza olyan határozatot hozhatott, amely szerint Clinton elnök
a törvényhozás beleegyezése nélkül nem küldhet csapatokat Koszovóba, továbbá a
bombázások folytatása, illetve leállítása ügyében még egyszer? többséget sem
értek el a folytatás mellett érvelők, akkor a magyar parlamentnek felül kell vizsgálnia
korábbi döntését.
Az MSZP-frakció nyilatkozatából kiderül, hogy a párt azért változtatott eddigi álláspontján,
mert a NATO washingtoni csúcsértekezlete és az azt követően elhangzott miniszterelnöki
nyilatkozatok egyértelműen jelezték, hogy új helyzet alakult ki a NATO katonai akciójában
való magyar részvétellel kapcsolatban. A szocialista frakció kezdeményezte, hogy
ennek kockázatairól és a lehetséges garanciákról a kormány az Országgyűlés Honvédelmi,
Külügyi és Nemzetbiztonsági Bizottságának együttes ülésén adjon érdemi tájékoztatást,
ám ezt a kormány a honvédelmi bizottság ülésén elutasította. Másfelől érezhetően
növekszik a közvélemény aggodalma, és az emberek többsége úgy érzi, hogy
Magyarország könnyen belesodródhat a háborús konfliktusba. Ezt viszont egy kétmilliós
szavazótáborral rendelkező párt nem engedheti meg magának – szól a tájékoztató.
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában a koszovói válsággal
kapcsolatos országgyűlési határozatról szólva elmondta: nem szokás, hogy egy
parlament visszavonja az adott szavát, hiszen nem értené a világ, ha a bennünket nem
veszélyeztető felajánlást és közreműködést visszautasítanánk. "Ilyen furcsa félháborús
helyzetben, ha valaki a kormányt támadva megállapodásból hátrál ki, akkor nem a
kormányt, hanem az ország védelmi képességét gyengíti meg" – fűzte hozzá a
kormányfő.
Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese a Hetek kérdésére elmondta: azért
nem csatlakoztak a szocialisták javaslatához, mert nem akarnak felesleges nehézségeket
okozni a koszovói válság rendezésében. "A politikának nem a közvélemény után,
hanem előtte kell mennie" – mondta arra reagálva, hogy az MSZP a közvélemény
fokozódó aggodalmával is érvel álláspontja megváltoztatásánál.
Simicskó István, a Honvédelmi Bizottság elnökhelyettese – a Magyar Hírlapban adott
nyilatkozata szerint – úgy értesült, hogy a NATO elmarasztaló hangvétellel illette
az MSZP állásfoglalását, forrást azonban nem nevezett meg.
"A németországi kormánypárti és ellenzéki politikusok is megértéssel vették
tudomásul Magyarország sajátos helyzetére, illetve a szocialista párt álláspontjának
megismertetésére vonatkozó tájékoztatásomat" – nyilatkozta a Heteknek Kovács László,
az MSZP frakcióvezetője, aki kétnapos bonni látogatása során az európai unió-s
integrációról és a balkáni válsághelyzetről tárgyalt Gerhard Schröder kancellárral,
Rudolf Scharping honvédelmi miniszterrel és más neves német politikusokkal. A NATO
rosszallását hangoztató sajtóértesüléssel kapcsolatban elmondta: "Amikor a
szocialista párt nem támogatta az alkotmánymódosítást, akkor is olyan írások
jelentek meg a magyar sajtóban, hogy a NATO ezt aggodalommal fogadta. Természetesen a
forrást nem jelölte meg egyetlen orgánum sem, mint ahogy most sem. A mostani esetnél
is az az érzésem, hogy ezek az aggodalmak, amelyek név nélkül fogalmazódnak meg, nem
valós aggodalmak. A német kancellártól, a német honvédelmi minisztertől, az FDP más
vezetőitől, vagy akár a volt honvédelmi minisztertől nem tapasztaltam ellenérzést a
szocialista állásponttal szemben."
Az MSZP elnöke végezetül elmondta: a német kormányzó és ellenzéki pártok teljes
egységben utasítják el a szárazföldi beavatkozást. Amennyiben sor kerülne egy
esetleges offenzívára, Németország nem venne részt benne. "A mai nap után azt
mondhatom, hogy ennek most már nagyon kicsi az esélye, hiszen nagy lépés történt a
rendezés irányában" – tette hozzá Kovács László.
Csütörtökön landoltak az első KC–135-ös típusú légi utántöltő-repülőgépek
Ferihegyen. A tankerek vélhetően más nagy hatótávolságú bombázók utántöltését
végzik majd a magyar légtérben. Taszár 24 darab F–18-as vadászgépet vár. Katonai
szakértő szerint a kettős feladatra – légi harcra és földi objektumok bombázására
– egyaránt alkalmas F–18–as gépeknek Taszárról indulva nem lesz szükségük üzemanyag-utántöltésre
a harci cselekményekhez. A gépek és a katonák megérkezése után sem várható a
mostaninál magasabb készültség az amerikai bázison.
1999. 05. 08. (III/18)
