hetilap

Nincs szerencséje a Fidesznek a Népszavával. 1993-ban ugyanis ez a lap robbantotta ki a Fideszszékház-botrányként elhíresült ügyet, a héten pedig három fideszes államtitkár és további huszonkilenc kormánypárti képviselő szerencsétlenre sikerült levelét hozta nyilvánosságra. Ebből viszont nemcsak belföldi, hanem nemzetközi bonyodalom is támadt. A CNN budapesti tudósításban számolt be a "növekvő botrányról". A levelet harminc, magát "szenátornak" aposztrofáló fideszes és egy kisgazda parlamenti képviselő, valamint három politikai államtitkár aláírásával washingtoni vezető szenátoroknak, Jesse Helmsnek és Joseph R. Bidennek címezték. Az aláírók a levélben javaslatot tesznek arra, hogy Magyarország elkövetkezendő amerikai nagykövete a Lockheed Martin repülőgép- és fegyvergyártó nagyvállalat egyik vezetője, Joseph M. Jones legyen. A Fidesz-képviselők levelét hazai politikusok és szakemberek egyaránt "otrombaság"-nak, "szokatlanul kirívó"-nak, "elképesztő bárdolatlanság"-nak tartják. A levelet aláíró államtitkárok közül kettő benyújtotta lemondását, Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője pedig vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Clinton elnök és Albright külügyminiszter egyébként kiállt Peter Tufo mellett, akinek hivatali idejéből várhatóan mintegy két év van még hátra, és megerősítették, hogy maximálisan elégedettek a nagykövet munkájával. A levél nyilvánosságra kerülését követő napon lemondását nyújtotta be az azt aláíró Selmeczi Gabriella és Balsay István politikai államtitkár. (Lapzártánkig még nem derült ki, vajon elfogadták-e a lemondásokat.) A harmadik személy, aki aláírta a szóbanforgó levelet, Gyuricza Béla nemzetbiztonsági főtanácsadó éppen kórházban fekszik. Selmeczi Gabriellát és a Lockheed Martin egyik budapesti képviselőjét, Rónai Gábort szoros baráti szálak fűzik egymáshoz, de a napvilágot látott hírek szerint a másik két politikus is közelebbi-távolabbi kapcsolatban állt az amerikai nagyvállalattal, amely már évek óta lobbyzik azért, hogy Magyarországon értékesíthesse az általa gyártott F-16-os vadászrepülőket, mintegy ötszázmilliárd forintos tenderre várva. Az óriáscég a Heteknek is eljuttatott sajtónyilatkozatában elhatárolta magát az ügytől. "A Lockheed Martin Corporation, amint tudomást szerzett a levél létezéséről, határozottan ellenezte annak szétküldését. Megütközve vesszük tudomásul, hogy vállalatunk nevét egy magyarországi politikai vitával hozták kapcsolatba" – írják. A Lockheed Martin miatt a hatvanas évektől kezdve viszont "jó néhány nyugati, illetve távol-keleti politikust eltemettek már". Legutóbb éppen a japán kormánynak kellett emiatt lemondania – hívta fel a figyelmünket egy neves diplomáciatörténet-tanár. A Népszava értesülései szerint a Lockheed egyik leányvállalata az Országos Egészségügyi Pénztárnál akart egy számítógép-fejlesztési projektet futtatni. Az akkor is már a Fidesz egészségügyi szakértőjének számító Selmeczi Gabriella barátja, Rónai is lobbyzott a tervek mellett. A megszüntetett tb önkormányzatok volt elnöke, Szeremi Lászlóné a Hetek kérdésére elmondta, hogy az ő hivatali idejében még semmiféle kapcsolatban nem álltak az amerikai fegyvergyártó nagyvállalattal. Amikor a tb önkormányzatot megszüntették, az iratokat hivatalos formában átadták Selmeczi Gabriellának, és a vizsgálódások semmiféle törvénytelenséget sem tártak fel. Azt furcsállotta, hogy éppen Selmeczi került ilyen purparléba, hiszen ő volt az, aki a tb alapoknál mint " tiszta kezek" vizsgálatokat, átvilágításokat indított. Illetve a tb önkormányzatok megszüntetését azzal indokolta: összefonódásokra gyanút adó a működése. A nemzetközi diplomáciában szigorú protokollszabályok uralkodnak, és a most kipattant botrány precedens nélküli – tájékoztatta lapunkat Horváth Jenő egyetemi docens, a Budapesti Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tanára. Ha az Egyesült Államok valakit ki akar nevezni nagykövetnek, akkor fölhívják a fogadó ország külügyminisztériumát, egyeztetés végett. Ez egy "ötszáz éves diplomáciai szabály" – mondotta. A nemzetközi diplomáciában járatos szakemberekkel konzultálva egyikük egészen a mohácsi vészig visszanyúló gyökerekről beszélt, azt hangsúlyozva, hogy önálló államiság hiányában önálló magyar külpolitikai gondolkodásmód 1918-ig nem alakulhatott ki. Önálló külpolitikáról 1945-49 után sem beszélhetünk, s a rendszerváltás után kormányra került fiatalabb generáció által ennek a levét isszuk. Az illető szakember az általános megfogalmazásokon túl nem kívánt aktuálpolitikai elemzésekbe bonyolódni; "nem követtem nyomon Selmeczi Gabriella lelki életét" – mondotta. Egy másikuk a szenátori titulust védelmezve az "ekvivalenciakeresés" nehézségeire figyelmeztetett, noha sokak előtt már az angol nyelvórákról is ismeretes, hogy a "parlamenti képviselő" angol megfelelője MP (Member of Parliament), és semmi esetre sem "senator", (főleg pedig nem "senátor", ahogyan többen aláírták). Arról, hogy az ominózus levél megérkezett-e Amerikába, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot. Maga Selmeczi Gabriella az Aktuális cím? televíziós műsorban ellentmondásosan nyilatkozott erről. Mint mondta: a levelet nem küldték ki, de lehet, hogy eljutott Amerikába. Másrészt ő egy piszkozatról beszélt, ami csak tervezet volt. Ez esetben viszont felmerül: akkor az a 31 parlamenti képviselő mit írt alá, illetve tudatában voltak-e tettüknek. Ha úgy írták alá, hogy nem tudták, mi van benne, az a baj; ha tudták, mit tesznek, az még nagyobb baj. Lapunk több aláírót is megkeresett, de egyikük sem akart nyilatkozni arról a papírról, amit képviselőként írtak alá. A Tolna megyei Fehérvári Tamás azt kérte: "értsük meg őt, hogy nem nyilatkozik." A paksi Tóth Ferenc pedig anynyit közölt: nincs ideje az ügygyel foglakozni. A levél keltezésének dátuma körül is vannak ellentmondások, mindenesetre Selmeczi azzal mentegetőzött az Aktuálisban: vajon kinek állhatott érdekében a "piszkozat" nyilvánosságra kerülése. Egyébiránt Stumpf István kancelláriaminiszter és Szájer József, Fidesz-frakcióvezető is vizsgálatot rendelt el. Az MSZP frakció-elnöksége pénteken kívánja elemezni a helyzetet. Az SZDSZ bejelentette, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozza a "Fidesz–Lockheed botrány" kivizsgálására. Kovács István New York-i főkonzul lapunk amerikai tudósítójának kérdésére elmondta, az USA-ban úgy tudják, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár hivatalában fogadta Peter F. Tufo nagykövetet, akitől a külügyminisztérium nevében elnézést kért a történtekért, hangsúlyozva, hogy a levél nem tükrözi a magyar diplomácia álláspontját.