hetilap

Újabb, nagy indulatokat felkavaró bejelentést tett Csurka István pártelnök szerdai sajtótájékoztatóján. A MIÉP szerint az esedékes koszovói békerendezés után Magyarországhoz kellene csatolni délen a Zombor–Verbász–Szenttamás–Törökbecse–Nagykikinda-vonal által, északon pedig az országhatár által körülfogott területet. Ez a visszacsatolás nem az egész Vajdaságot érintené, hanem annak alig egy harmadát kitevő, magyarok által lakott területet. Csurka István szerint az ott élő több mint 300 ezer fős magyarság egy ENSZ által felügyelt népszavazással dönthetne hovatartozásáról. "Egy kis népvándorlás és egy kis áttelepedés" nemcsak Magyarország és Jugoszlávia viszonyát rendezné, hanem tartós békeállapotokat is teremtene – tette hozzá a pártelnök, aki meg van győződve, hogy ez a vajdasági magyarok többségében hatalmas örömöt eredményezne. Elképzelésükhöz egyelőre Magyarországon keresnek híveket. Ezt a célt szolgálják majd a hétvégi trianoni évfordulón rendezett MIÉP-megemlékezések is. Simicskó István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese nem sok esélyt lát arra, hogy Csurka akár a közvéleményt, akár a parlamenti pártokat maga mellé tudná állítani az ügyben. A MIÉP-en kívül sem kormánypárti, sem ellenzéki parlamenti pártok képviselői nem támogatták a vajdasági területek visszacsatolására vonatkozó javaslatát. "Mi itt könnyen magyarkodunk, de tekintettel kell lennünk a szóban forgó területeken élő magyarokra is, hogy ne nehezítsük a helyzetüket" – mondta Atyánszky György kisgazda képviselő Csurka nyilatkozatára reagálva, melyet elhamarkodottnak és rossz időben előhozottnak tart. Kósáné Kovács Magda (MSZP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke leszögezte: amit Csurka István rögtönzött sajtótájékoztatóján, azon egy nemzet sorsa múlhat. A mi nemzedékünk feladata a megörökölt gyűlölet sebeinek meggyógyítása. Aki új sebeket fakaszt, az az egész nemzetnek árt, még akkor is, ha a kabátján a Bocskai-sujtást nemzetiszín? szalagból készítteti is el – fejtette ki az elnök asszony.