Politikailag azonban a szerződés puszta létrejötte is kínossá vált, annak ellenére,
hogy Pokorniról végül nem került adat sem a megbízó Czégé Zsuzsa, illetve a Félixfilm
Kft., sem az ügylet megkötésében közreműködő Bédi Csaba – állásából azóta
felfüggesztett – kormányőr birtokába. Ezért a megfigyelésről szóló, szóbeli
megállapodást rögzítő hangkazettát és az ügyre vonatkozó szerződést, valamint a
nyomozás megkezdését segítő címlistát és fényképeket Faragó másfél millió
forint plusz áfa ellenében eljuttatta a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH), ahonnan az a
miniszterelnökhöz került. Az összeget Kövér László titkosszolgálati miniszter
utasítására fizették ki, a szolgálathoz illően titokzatos módon. A magánnyomozónál
Kovács Károly néven jelentkezett a valódi személyét titkolni igyekvő közvetítő,
akit azonban Faragó felismert. Kovács nem volt más, mint Földi László, a Nyírfa ügyben
elhíresült, azóta az államtitoksértés vádja alól felmentett korábbi hírszerző,
aki jelenleg a biztonságtechnikai Defend Kft. vezetője. Ő adta át a pénzt, valamint
az ügy valódi természetét leplező színlelt szerződést a városon kívüli titkos
találkahelyen.
A titokzatosságnak azonban itt még nincs vége: az is kérdéses, hogy a másfél milliót
vajon nem a köz pénzéből fizették-e ki a dokumentumokért. Látszólag ugyan Földi cégének
pénzéből finanszírozta a dokumentumok megvásárlását, de nem hagyható figyelmen kívül
az a tény, hogy a Defend Kft. milliós állami megrendelések révén jut jelentős bevételhez.
Vancsik Zoltán, az MSzP frakcióigazgatója a Heteknek adott nyilatkozatában elképzelhetőnek
tartotta, hogy a "Defend Kft. tüneményes felfelé ívelése a cég és a titkosszolgálatok
közötti összefonódásnak köszönhető."
A gyanú eldöntéséhez a Defend Kft. és az NBH kapcsolatát kellene tüzetesebben
megvizsgálni, ám erre hiába tett kísérletet az Országgyűlés Nemzetbiztonsági
Bizottsága. Keleti György, a bizottság elnöke lapunknak beszámolt róla, hogy a kormánypárti
és a MIÉP-es bizottsági tagok a napirend elutasításával megakadályozták a kérdés
megvitatását. Amenynyiben a Defend Kft. nem fedőcég, akkor is problematikus, hogy azt
a Fidesz a saját céljaira használja titkosszolgálati módszerekkel, "magánhadseregként"–
fogalmaz Vancsik. Mindenesetre a megfigyelési bizottság is megpróbálja napirendjére tűzni
a kérdést, ám csak remélhető, hogy ott érdemi tárgyalásra is sor kerül majd. S ha
sikerül is a Defend Kft. és a titkosszolgálat kapcsolatát megvizsgálni, akkor sem
biztos, hogy az nyilvánosságra is kerül majd. "Az előző bizottsági ülés jegyzőkönyvét
ugyanis 2018-ig titkosították, miután kiderült, hogy a miniszterelnök tavaly
augusztusi kijelentésének semmi köze Pokorni megfigyeléséhez" – mondja Vancsik.
Arról a dokumentumról ugyanis, amelyre a miniszterelnök közel egy éve hivatkozott –
és amelynek tárgya valóban több fideszes (valamint szocialista és szabaddemokrata)
politikus magánvállalkozásának vizsgálata volt –, bebizonyosodott, hogy nyilvános
adatbázisok alapján, teljesen legálisan és közpénzek felhasználása nélkül készült.
Helyette azonban kapóra jött a Faragó Lajosnak adott megbízás, bár annak tárgya
csupán egyetlen személy megfigyelése volt, akiről végül nem szolgáltatott adatokat
a magánnyomozó, és ráadásul a finanszírozás sem közpénzből történt. Ahogyan Bédi
Csaba kormányőr fogalmazott a Magyar Hírlapnak adott interjúban: "Nem történt törvénytelenség,
hiszen csak egy magánnyomozó vizsgálódott, neki pedig ehhez joga van. Közpénz sem
szerepelt a történetben, hiszen Faragót a Félixfilm Kft. fizette."
A borsos áron megszerzett magnókazetta és néhány egyéb dokumentum hivatása a
miniszterelnök szavahihetőségének igazolása. Orbán Viktor szerint azonban a vita nem
arról folyik, hogy voltak-e törvénytelen megfigyelések, hanem arról, hogy az erről
szóló egyértelm? bizonyítékok hogyan kerültek nyilvánosságra.
1999. 06. 26. (III/25)
