A hat zámolyi roma család vesszofutása 1997. október 31-én
kezdodött, amikor az otthonukként szolgáló régi cselédház
egy vihar következtében súlyosan megrongálódott. Ezután a
települési önkormányzat a helyi kultúrházba költöztette
oket. "Szerettük volna késobb megjavítani, de az önkormányzat
életveszélyesnek minosítette a volt cselédházat, aztán
gyorsan le is bontatta" - meséli Krasznai Ibolya, a helyi
cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, aki maga is fedél nélkül
maradt.
A kisebbségi ombudsman vizsgálata szerint egyébként a polgármester
törvénybe ütközo módon intézkedett az épületegyüttes
megsemmisítésérol, mint ahogy azt az illetékes közigazgatási
hivatal is jogsértonek találta. Közben az önkormányzat
felszólította a családokat a muvelodési ház elhagyására,
egyes vélemények szerint azzal a nem titkolt várakozással,
hogy az érintett családok majd a települést is elhagyják.
Tavaly nyáron pedig a felhalmozott hátralékokra hivatkozva
kikapcsolták a villanyt és a gázt is (ezeket osszel kapcsolták
vissza).
Az Országos Cigány Önkormányzat - Farkas Flórián elnök
személyes kezdeményezésére - eközben 500 ezer forintot
utalt át az önkormányzat számlájára, hogy abból telket vásároljanak
a hat családnak, és a telkeken szocpolos házak építéséhez
kezdjenek. Az OCÖ vállalta négy lakás építését, azért
nem mind a hat családnak, mert kettonek nem jár jelentos mértéku
szociálpolitikai kedvezmény.
Múlt év augusztusában már a típustervrajzok is elkészültek,
és úgy látszott, az alapásás hamarosan elkezdodhet. Az
utcabélieknek azonban aláírást gyujtöttek a családok odaköltözése
ellen, és emiatt végül a kultúrházban tengodok maguk kérték
az önkormányzatot, hogy egy másik telket biztosítson nekik.
Az két másik, a falu szélén található ingatlant jelölt ki
a majdani hat lakás helyszínéül. Az új telkek ugyan már
december elején rendelkezésre álltak, és az OCÖ márciusig vállalta
is, hogy legalább a tervadaptációkat elkészíti, a januári
kisebbségi önkormányzati választások miatti elfoglaltságra
hivatkozva azonban az egészbol nem lett semmi.
Áprilisban jogeros végzés született a családok kultúrházból
való kilakoltatása ügyében, a bíróság határidonek július
31-ét jelölte meg. Az építés lebonyolításáért felelos
OCÖ lakásépíto társasága, a Szociális Építo Kht. egyébként
nem éppen a gyors munkájáról híresült el. A kht. ugyanis
1996-tól 1998-ig 40 millió forintot kapott az államtól, hogy
250, önerovel nem rendelkezo család számára építsen
szocpolos házat, ám a tavaly év végi határidore alig több
mint 100 (Farkas Flórián egyik nyilatkozata szerint 108, a másik
szerint 128, a legutóbbi szerint 158) ilyen lakás készült el.
Alig három év alatt már a harmadik ember távozott a kht élérol.
A legutolsónak épp a zámolyi építkezéssel lett tele a pohár.
Zámolyon pedig közben lejárt a legvégso határido, a polgármester
pedig eltökéltnek mutatkozott abban: akár karhatalmat is
alkalmazva, de eléri, hogy a romák a kultúrházat elhagyják.
Megfenyegette oket: huszonkét gyereküket állami gondozásba
veszik. Az idoközben már elhelyezési kötelezettséget is bevállaló
OCÖ, mivel egy hét alatt nem tudott albérleteket szerezni, saját
budapesti kultúrházába költöztette a noket és a
gyermekeket, akiket orzo-védo szolgálattal vigyáztatott.
Miközben a férfiak a ideiglenes elhelyezést biztosító faházak
összeállításán dolgoztak, az asszonyok és a gyerekek az OCÖ
muvelodési házában laktak. Úgyannyira, hogy a sajtónak
napokig nem engedélyezték a belépést, a bentlakókat pedig
csak "felügyelettel" engedték ki. Farkas ezt nekünk azzal
magyarázta, hogy a zámolyiak szabad akaratukból döntöttek így.
Krasznai Ibolya, aki napokkal korábban még élesen bírálta az
OCÖ-t és személy szerint Farkast, most már arról beszél,
hogy köszönettel és hálával tartoznak az országos önkormányzatnak.
A színeváltozásra bizonnyal magyarázatot adhat, hogy mint a
Roma Polgárjogi Alapítványtól megtudtuk, Krasznai csütörtökön
telefonon kereste meg oket, és a szervezet elnökének, Horváth
Aladárnak elmondta, hogy kényszerhelyzetben vannak. És valóban,
ha az OCÖ nem biztosítja az állam által a szociális kedvezményhez
feltételül szabott önrészt, ami az építkezés költségeinek
egyharmadát teszi ki, aligha lesz fedél a fejük felett. A faházak
téliesítése pedig kérdéses.
1999. 08. 07. (III/31)
